A behir.hu időutazó rovatában ma újra visszarepülünk ötven évet és megnézzük, hogy miről írt az 1968. augusztus 4-én megjelenő Békés Megyei Népújság. Kukkantsunk bele ma is az elvtársak és az elvtársnők, illetve a kor örömét, bánatát megélő kisemberek izgalmas világába. Ma a nyári leárazás viszontagságait boncolgató jegyzetre, az ifjú fodrászok versenyéről szóló beszámolóra és a csuklós busz jaminai megjelenéséről szóló anyagra esett a választásunk. Természetesen a 2018-as kommentár most sem maradhat el. Jó szórakozást kívánunk!
A barna borjú színeváltozása
"Nagy hazug, aki nem akar olcsón, jót vásárolni. Belevetettem magam a „százalékvadászok” nyüzsgő áradatába.
Egy nénike fejbevágott a tejeskannájával és rám kiáltott: „Mé nem vigyáz!" Egy Kozma öcsi-szerű másfél mázsás jóember a lábamra lépett, egy mini-minis-mini a gyomromba lökte az esernyőjét - amíg a pulthoz értem.
Szóval, igen nagy a vásárlási kedv!
Összeszemeztem egy barna borjúbőr cipővel, meg egy fekete fonottal. Vagy. vagy...
Kérdezem: Az a barna borjú...?
Nagyot löktek rajtam, már a másik pultnál voltam.
Kérdezem: Az a fekete fonott...?
Most nem löktek rajtam nagyot.
– Kilenc és feles, angol számozás! – harsogta az eladó.
Aha, kilenc és feles és angol. A csoda vigye el ezeket a szigetieket, nemhogy a yardot megméteresítenék, még a cipőügyletembe is belezavarnak.
–Tessék mondani, magyarul hányas?
– Legjobb, ha felpróbálja – hangzott a tanács. Nagy. Kicsi nincs? De különben is akkor már a barna borjú tetszett.
– Az van kisebb is – kiabálta az eladó.
Mégse lett, mert emberemet elsodorta az áradat. Jött egy másik. Mondom neki, hogy: 42-es barna borjú?
– Az nincs, kérem, csak fekete fonott van.
Ekkor löktek vissza a másik pulthoz. Mondom: barna borjú 42-es?
–Sajnos, csak 43-as van – viharzott el mellettem még egy eladó.
Jött a másik.
–A 42-es barna borjú... – siránkoztam.
– Kérem, csak fekete fonottban tudok adni.
Egye fene. Felpróbáltam, fizettem, büszkén lobogtattam a csomagot: jó vásárt csináltam.
Otthon, no mondom, bejáratom. Szent ég! Hát nem 43-as barna borjút kaptam?! Lötyög. ' Visszamegyek az üzletbe. Az én emberem mintha az alatt a félóra alatt kilépett volna a vállalattól. Sehol.
– Borjú 43-ast cserélnék, 42- es fekete fonottért – nyűglődtem megint.
– Csak 41-es fekete fonott van! – harsogott le valaki a létráról, őt eddig még nem is láttam.
Kezd megvilágosodni zavart elmém! Ah, szóval itt úgy vannak beosztva az eladók, hogy 41-es fekete, 42-es barna, 43-as fekete, 43-as barna...
Megnyerőén mosolygok – P. Howard ezt bárgyú vigyorgásnak írja -, elvtársozom, kartársozom, drága szép kartarsnőzöm, uram, kedves jó uram... az a magasságos, hét... meg nyolc perc is eltelik, meg még egy negyedóra, aztán megszán valaki, elviszi a 43-as csukát: „majd kicserélem...”
Semmi. Nyugtatom magam: Odisszeusz mennyit bolyongott! Semmi haszon fejében, én meg egy cipőért sem tudok várni!
Türelem, cipőt terem. Hozza vissza a kartársnő a borjú 43-asat: „tessék, kicseréltem. Vagy nem ilyen kellett volna? Mert amolyan nincs..."
Hazavittem egy pár fehér kismama cipőt. Meg egy kerti törpét. Jó, ha van a háznál."
Mai kommentár: A jegyzetíró kartársnő micsoda kalandot élt át a nyári leárazás során! Az írás jól rávilágít arra, hogy bizony 50 évvel ezelőtt a kereskedelemben dolgozók külön kasztba tartoztak. Ha jót akart magának a vásárló, akkor előre köszönt, szépen kért és hajbókolt, és még így sem biztos, hogy ő járt jól. Mai szemmel, amikor az áruházak, üzletek hetente új akciókat hirdetnek, furcsának tűnik, hogy volt idő, amikor csak nyári és téli leárazások voltak, azok is kötött időben. Bizony, ez a tervgazdálkodás sajátos, diszkrét bája.
Remekeltek a szép frizurák „ifjú mesterei"
"A Békés megyei Szolgáltató Ktsz KISZ-szervezete Békéscsabán megrendezte a Szakma Ifjú Mestere mozgalom vizsgáit a női és férfifodrászatban. Az ifjú „szépítészek” munkáit szakmai zsűri bírálta él, melynek munkájában részt vett Berényi Mátyás a KISZ megyei bizottságának képviselője.
Elméletből, fodrász-technológiából vizsgáztak a jelöltek, a gyakorlati vetélkedőn pedig a női fodrászok vasondotálást és nappali frizurát készítettek, a férfifodrászok: angol haj vágást és plasztikfrizurát. A résztvevők komoly felkészültségről tettek tanúságot. A női fodrászatban Kundolf László, Fejes Tiborné, Perdi József és Szűcs Ilona érdemelték ki az arany fokozatot - négy ezüstjelvényes ifjú mester, a mellett - férfifodrászaiban pedig; Krizsán Tamás, Gábriel István és Zsóri József lettek a szakma aranyjelvényes ifjú mesterei. Hárman értek el ezüst fokozatot. A jelvényeket, okleveleket és a vele járó jutalmat hétfőn délután osztják ki a szolgáltató ktsz székházában.
Mai kommentár: A Szakma Ifjú Mestere cím az egyik olyan jó dolog, mely túlélte a rendszerváltást, sőt ma egyre több szakmában, oktatási intézményben kap újra teret. Manapság pedig felértékelődik a szakképzés, egyre több a hiányszakma. Kezd igazzá válni az a mondás, miszerint egy jó szakma, melyet szeret a gyermek, akár többet is érhet, mint egy diploma. Az 1968-as „szépítészek” valószínűleg már nyugdíjas éveiket töltik, de van köztük legalább egy, akihez be lehet jelentkezni egy jó kis fazonigazításra.
Általános tetszést aratott...
A csuklós premierje Jaminában
"Pénteken délután a megszokottnál is délcegebben ült a volánnál Majoros András, a békéscsabai 1-es autóbusz-körjárat vezetője, a jaminaiak népszerű Bandi bácsija. Hogyne, hiszen ő vezette első útján a most beállított új csuklós buszt.
A premieren még a törzsutasoknak is szokatlan volt a „fordított menetrend”: felszállás a hátsó, leszállás a középső és elülső ajtón. Ám, az ugyancsak kedvelt Romvári György kalauz mikrofonon keresztül tájékoztatta az utasokat az „új rendről”.
Szokatlan, de nagyszerű volt az új élmény. „Hátul és középen kész” - hangzott szinte katonás fegyelmezettséggel a hangszórókból, majd a megállók előtt a pontos útbaigazítás: „Madách utca következik’”...
Ötven ülő- és 54 állóhelyet jelez a tábla a modern Ikaruson. Megtudtam, hogy kicserélik majd ezt a kocsit egy más forgózsámolyos kiképzésű, direkt városi közlekedésre tervezett buszra, amelyen fele annyi ülőhely s egyszersmind jóval több férőhely lesz.
Egy bizonyos: a korszerű, kényelmes, modern világítással ellátott jaminai csuklós - amely méreteiben is egy négytengelyes MÁV termes-kocsival vetekszik-, már a premieren átütő sikert aratott."
Mai kommentár: Sokáig tartotta magát az a hit hazánkban, hogy a csuklós busz magyar találmány, azonban ez sajnos nem igaz. Annak elődjét ugyanis 1931-ben építettek meg Németországban. Ezután Amerikában és később Európa több országában is kísérleteztek a közlekedési eszközzel. Az urbanizációs gondok azonban elértek bennünket is, ezért enyhíteni kellett a tömegközlekedés egyre nagyobb problémáját. 1960-ban állt forgalomba az első csuklós busz, mely messze nem volt még tökéletes, de a magyar mérnökök sokat tettek a közúti hernyók tökéletesítéséért, ezeket a fejlesztéseket világszerte ismerik és elismerik a szakmabeliek. Egy ilyen járművet vezethetett az 1-es körjáraton Bandi bácsi, a jaminaiak nagy-nagy örömére.
(A fényképek illusztrációk, nem biztos, hogy 1968-ban készültek, nem biztos, hogy Békés megyében, de jellemzőek a korra.)
