A lovagság kialakulása Európában a 8. századra tehető, belső fejlődés eredményeképpen. Az első lovag hadserege Martell Károlynak volt, aki 732-ben Poitiers mellett legyőzi az arabokat. Így tanultuk az iskolában, de vajon tényleg így volt?
Az 1970-es évektől mutattak rá angol és amerikai kutatók, hogy az Artúr királyra, a Kerekasztal Lovagjaira vonatkozó, valamint a Szent Grál Kehely megszerzésére való törekvésről szóló legendák gyökerei nem a Brit Szigetek és Bretagne ősi helyi kelta előzményeire mennek vissza, mint ahogy azt a legtöbb kutató korábban gondolta, hanem inkább egy szkíta – szarmata eredetű hagyományra.
Az Artúr-legenda keleti, iráni vonásai: hasonlóságok mutathatók ki az oszét Nárt sagák és az Artúr mondakör elemei között. A legfeltűnőbb kapcsolatok a következők:
- az a mód, ahogyan Artúr és Batrazd (egy Nárt hős) megszerzik mágikus erejű kardjukat
- a tóba vagy vízbe hajított kard motívuma
- mindkét történetben fontos szerepet kap egy mágikus csésze: Szent Grál – Nartyamonga
- közös vonásokat mutatnak a mágikus erejű kardhoz kapcsolódó szokások és rítusok
- vannak hasonlóságok Artúr két híve, Sir Kay és Sir Bedivere, valamint oszét megfelelőik, az Urizmag és Szoszlan páros között.
- Artúr kísérői közül néhánynak a neve iráni jelleget mutat: Bedivere, Kay. Artúr mondabeli apja szintén iráni nevet visel: Uther Pendragon. Artúr unokaöcsének neve, Gâwân-nak a neve iráni etimológiával rendelkezik. Hasonlóképpen, a nyugat európai legendakörben szereplő Parzival annyit jelent, hogy „perzsa hős”.
Felvetődik a kérdés mikor, és hol kerülhetett sor erre a kulturális érintkezésre?
Elképzelhető, hogy erre az „érintkezésre” a markomann háborúk végén került sor, ugyanis miután Marcus Aurelius római császár csatában legyőzte Zantikost, az alföldi szarmaták királyát, a szarmatáknak 175-ben Róma számára ki kellett állítani egy 8000 fős, teljesen felszerelt, nehéz páncélzatú lovasokból álló sereget. Marcus Aurelius 5500 lovast áthelyezett Brittaniába. Nemcsak azért, hogy kivonja őket a bajcsinálás állandó csábító lehetőségéből Pannonia Barbarica-ban, hanem azért is, hogy a mintegy 11 lovas segédcsapatnak megfelelő katonai erőt bevethesse Hadrianus faltól északra is.
Az 5500 szarmata harcos sohasem tért haza az Alföldre. Brittaniában alapítottak családot, mesélhettek fiaiknak egy hősről, ki barátaival csodás kalandokban vett részt…
Nagy Dániel Sándor, a Munkácsy Mihály Múzeum régésze
