A grosszó végén először is, a szintén napsugaras Soós Emőkével, az egyesület torkával beszélgettem. Többek között elmesélte, a Pupa: bábot (mármint a lepke első életének a fázisát); a Trupa: csapatot jelent. Majd egyszer csak füttyentett a többieknek, hogy jöjjenek mán diktafon-közelbe, hisz nem akar egyedül lepetyelni.
És a muzsikárésok: a már említett Lovas Gábor (aki se perc alatt, még egy gyufásdobozt is hangszerré tud varázsolni) – gitár, harmonika, furulya; Schäfer Szilveszter – hegedű és Pataj Péter – bőgő.
behír: Mi szülte a Pupát?
Lovas Gabi: Emőke.
Soós Emőke: (kacag) Körülbelül egy éve mutattam egy-két, általam szeretett és dédelgetett verset Gábornak, amelyekre ő klassz kis zenéket írt. Majdan a (Békéscsabai Napsugár) Bábszínházban, ahol próbáltunk, megsúgta, hogy kiket is képzelne a zenekarba.
Lovas Gabi: Őket képzeltük a zenekarba! (Mutat Szilveszterre és Petire.)
behír: És Peti, te hogy került az egyesületbe, hisz lényegesen kevesebbet vagy Csabán, mint többet.
Pataj Peti: Épp ma beszéltük Szilveszterrel, hogy ’99 óta zenélünk együtt – persze más-más formációkban. Később az egyik színházi munkánk során, már Gábor is velünk volt. S ahogy mondani szokták: a szemetet összehordta a szél. Majd idén üzentek, hogy van egy ilyen remek elképzelés.
behír: Los Angeles melyik tájékán élsz?
Pataj Peti: Ugyan. A Queen Mary2 óceánjárón játszom egy jazz-trióval. Gyakorlatilag egy hete vagyok itthon; amolyan speciális vendég vagyok.
behír: Szilveszter, te kihez jártál gitározni, hogy ilyen jól hegedülsz?
Schäfer Szilveszter: ?!! (Felébredt.)
Soós Emőke: Szilvesztert Békéscsabán úgy ismerik, mint népzenészt, ugye?
Schäfer Szilveszter: Igen, így van! Én nagyon élveztem ezt a koncertet.
Galéria
(Mi is. Javallom, keresd a Pupa Trupa plakátokat, és akkor mindent értesz az egészből.)
Such Tamás
