A prédikátor a kezdetektől fogva segíti szolgálatával a gyülekezetet, és azóta is rendszeres visszatérő. Bár jelenleg ritkábban jut el Békéscsabára, mindig figyelemmel kíséri a közösség életét. Az igehirdető kezdő gondolatként a megvilágítás fogalmát emelte ki. Ahogy a fényképezőgépnek is fényre van szüksége ahhoz, hogy a filmen kirajzolódjon a kép, ezért nyitva kell lennie a rekesznek, a szívünkben is csak úgy rajzolhat Isten lelke képet, ha megnyitjuk azt.
Steiner József ezt követően négy bibliai történettel párhuzamot vonva a gyülekezet és tagjai életének lehetséges állapotait mutatta be. Vajon olyanok vagyunk, mint Hágár, aki nem vette észre a forrást, amíg Isten nem nyitotta meg a szemét? Vagy mint Bálám, aki a szamarat büntette, mert csak az látta Isten akadályát az úton? Tudjuk-e, hogy Isten munkájában többen vannak velünk, mint ellenünk, mint ahogy Elizeus mondta Géházinak? Felismerjük-e, hogy életünk folyamán végig mellettünk sétált Jézus, mint ahogy a tanítványok mellett az emmausi úton?
Az istentisztelet szolgálatokkal folytatódott. Elsőként Gyaraki János és felesége, Rózsa néni idézték fel a 20 évvel ezelőtti indulást, hogy miként jöttek össze a családoknál, és hogyan tapasztalták meg Isten vezetését. Ezután két olyan barátnő, Bóné Viktória és Oláhné Bíró Mónika tettek bizonyságot, akik a gyülekezetben találtak egymásra, és nagyon hálásak ezért a barátságért. Végül a legfiatalabbakat Bolbás Liza képviselte a gyülekezet előtt, aki elmondta, milyen hálás a bibliakörben szolgálókért.
Krisán Zoltán, a gyülekezet lelkipásztora kiemelte, hogy az elmúlt 20 évből máig megmaradt az a szeretet, amivel a testvérek egymás felé fordulnak. Történt viszont változás is: egyre inkább felerősödik az igény a tagok szívében arra, hogy minél többeket bevonjanak ebbe a szeretetkörbe.
Az ünnepi alkalom közös ebéddel zárult, melyhez a gyülekezet minden családja hozzájárult szolgálattal, vagy egy-egy tálca finomsággal.
Galéria
Forrás és fotók: Vári Bianka
