A Magyarország Babérkoszorúja díjas Zalán Tibor kifejtette, van mit kibeszélni a hetven év kapcsán. Kérdésünkre a költő jövőbeni terveiről is beszélt.
– A legfontosabb az volt, hogy nem kellett meghalnom 70 évig… Nem így terveztem. De ha már élek, akkor valamit csináljak, és hát írtam, dolgoztam, azt csináltam, amit kellett, amit úgy éreztem, h.ogy kell csinálnom. És most hirtelen azt gondolom, hogy lassan le kell fékezni. Nagy projekt, hogy nem írok több verset. A következő, hogy megírok még egy drámát, utána pedig befejezem a regényciklusomat, a legnagyobb projekt pedig, hogy befejezem az irodalmat – fogalmazott a költő.
Az alkotót többek között Szarvas Péter, Seregi Zoltán és Vozár M. Krisztián köszöntötte. A versei felolvasását a Jókai Színház két színművészére bízták, így a költeményeket Kovács Edit és Bartus Gyula Jászai-díjas színművészek hangján halgathatta meg a közönség. A pódiumbeszélgetésben a Bárka szerkesztőségének tagjai, Elek Tibor főszerkesztő, Farkas Wellmann Éva és Szabados Attila vettek részt
A Bárka idei 4. száma több szöveggel is tiszteleg állandó munkatársa, Zalán Tibor előtt, aki emellett a Békéscsabai Jókai Színház dramaturgja. Elek Tibor kiemelte, nehéz bemutatni egy ilyen gazdag életművel bíró alkotót, aki évtizedek óta folyamatosan alkot.
– Ő sokműfajú alkotó, az akadémiai székfoglaló beszéde is erről szól, azaz a sok különböző műfajhoz való viszonyáról. Alapvetően költőről van szó, költőnek is tartja magát, de prózát, novellákat, esszéket, publicisztikákat és regényt is írt, most az ezidáig négy részből álló regényfolyamának újabb etapján dolgozik – fogalmazott Elek Tibor.
Zalán Tibor az esten kiemelte, hogy taxival kellett volna érkeznie, akkor nem kellett volna a ruházatának szárításával küzdenie.
– Hazafele az állomásig kipróbálhatnám, hogy taxival megyek De semmi értelme jól kinézni a vonaton – összegzett lakonikusan az ünnepelt.
Az est folytatásában azt is megtudhatta a közönség, hogy Zalán Tibor jó barátságot ápol Elek Tiborral, aki ráadásul vele egy napon született, és aki egyszer úgy fogott egy hatalmas halat, hogy a barátja épp nem volt ott – ezért az egyik Tibor azóta is orrol a másik Tiborra.
