Móricz Zsigmond 1926-os Öt sebek című írása a következőképpen zárul: „A magyarság a történelem folyamán öt krisztusi sebet kapott: Muhi, Mohács, Kismajtény, Világos és Trianon. Ez az öt seb nem a kiválasztottság isteni szimbóluma volt, hanem valóságos öt halálos szúrás, mindenik elég arra, hogy egy faj elvérezzen bele, hacsak az életereje nem oly roppant szívós, hogy kiheverje.” Móricz a Kosztolányi Dezső szerkesztette Vérző Magyarország antológiába is adott novellát (ez volt az Egy akol, egy pásztor), de ezen kívül is számos műve kapcsolódik valamilyen módon a trianoni határrendezés kiváltotta fájdalomhoz, a döntés következményeihez. Írói válaszként fogható fel a Légy jó mindhalálig, a Tündérkert és A boldog ember is, amelynek utolsó mondatából évtizedeken át kihagyták a címbe is beemelt szavakat. Mindezeken túl arról is szó lesz az előadásban, mik is voltak és miként kapcsolódnak az országhatárok megváltozásához a Julianus barát túrák – ezzel a bevezetővel ajánlja az előadást Szilágyi Zsófia, a Szegedi Tudományegyetem Irodalmi Tanszékének egyetemi tanára.
A program március 1-én, 18 órától lesz megtekinthető, amely ugyan ingyenes, de regisztrációra lesz szükség a szervezoiroda@jokaiszinhaz.hu címre küldött emaillel. Az érdeklődők válaszemailben kapják meg a YouTube linket, amelyre kattintva követhetik az élő előadást számítógépén vagy mobiltelefonján.
