„Nem akarok debreceni diák lenni” - Milyen volt valójában az író viszonya Debrecenhez?

2017. március 1. 09:49 | Balázs Anett

Mára Békéscsabán köztudott, hogy a hónap első hétfő estjén a Sík Ferenc Kamaraszínházban különleges egyetemi rendezvény vár mindenkit, aki nem akar lemaradni a tudomány nagy eseményeiről.
A következő alkalommal, március 6-án 18 órától Szilágyi Zsófia egyetemi docenssel beszélget a Légy jó mindhaláligról, és más iskolaregényekről a sorozat ötletgazdája és háziasszonya Kovács Edit színész, esztéta. 

„Nem akarok debreceni diák lenni”, ezt a mondatot szinte mindenki fel tudja idézni Móricz kapcsán. De milyen volt valójában az író viszonya Debrecenhez? És Sárospatakhoz, Kisújszálláshoz, ahol ugyancsak gimnazista volt?
Miért nem készült el az az iskolaregény-trilógia (Légy jó mindhalálig, Kamaszok, Forr a bor), amelyet tervezett?
És miért lehetett a diák és a tanár olyan gyakori szereplője a húszas-harmincas évek regényeinek? Ezekre a kérdésekre keressük a választ az előadásban.

Az előadássorozat célja felhívni a színházat, a művészetet szerető békéscsabaiak figyelmét azokra az értékekre, amelyek képesek kiszakítani az embereket a szürke hétköznapokból, katarzist kiváltva felszabadítani őket a mindennapok szorongásai alól.

További programok »

Kultúra

Egy ezeréves zarándoklat és a csabai Szent István-szobor

Szent István királyt – amellett, hogy a keresztény magyar állam megalapítójaként tartjuk számon – a zarándokok segítőjeként is említik a korabeli források. Érdemes erre emlékeznünk 2026-ban! Mintegy ezer éve annak, hogy Franciaország területén útra kelt egy zarándokcsoport, mely a Szentföld felé tartva Magyarországon is áthaladt. Mit mondanak erről az utazásról a ránk maradt régi szövegek? Emlékeztet-e rá valamiképp a csabai Szent István-szobor?
16:34
FEL