„Nem akarok debreceni diák lenni” - Milyen volt valójában az író viszonya Debrecenhez?

2017. március 1. 09:49 | Balázs Anett

Mára Békéscsabán köztudott, hogy a hónap első hétfő estjén a Sík Ferenc Kamaraszínházban különleges egyetemi rendezvény vár mindenkit, aki nem akar lemaradni a tudomány nagy eseményeiről.
A következő alkalommal, március 6-án 18 órától Szilágyi Zsófia egyetemi docenssel beszélget a Légy jó mindhaláligról, és más iskolaregényekről a sorozat ötletgazdája és háziasszonya Kovács Edit színész, esztéta. 

„Nem akarok debreceni diák lenni”, ezt a mondatot szinte mindenki fel tudja idézni Móricz kapcsán. De milyen volt valójában az író viszonya Debrecenhez? És Sárospatakhoz, Kisújszálláshoz, ahol ugyancsak gimnazista volt?
Miért nem készült el az az iskolaregény-trilógia (Légy jó mindhalálig, Kamaszok, Forr a bor), amelyet tervezett?
És miért lehetett a diák és a tanár olyan gyakori szereplője a húszas-harmincas évek regényeinek? Ezekre a kérdésekre keressük a választ az előadásban.

Az előadássorozat célja felhívni a színházat, a művészetet szerető békéscsabaiak figyelmét azokra az értékekre, amelyek képesek kiszakítani az embereket a szürke hétköznapokból, katarzist kiváltva felszabadítani őket a mindennapok szorongásai alól.

További programok »

Kultúra

Ahol az ételképeket is megkóstolhatták – fotótárlat a gyulai Erkel művházban

Utcák, terek és épületek – az ételek hídján Magyarország és Olaszország között címmel nyílt hétfőn kiállítás a gyulai Erkel Ferenc Művelődési Központban. Szabó Roland fotós és Hőgyes Elek szakács, valamint a dél-olaszországi Nova Siri településen élő Pasquale Chiurazzi fotós és Antonio Chiurazzi szakács közös tárlatán az első 30 vendég megkóstolhatta a talján csizma ízeit.
2026. június 23. 13:11
FEL