Új lakókonténereket telepítettek a Hajléktalanok Átmeneti Szállásán. Ezzel a beruházással több hajléktalannak biztosít szálláshelyet a Békéscsabai Családsegítő és Gyermekjóléti Központ. A konténerekről és a hajléktalanok ellátásáról a 7.Tv Aktuális című műsorában Varga Évával, az intézmény vezetőjével beszélgetett Szabó Rita műsorvezető.
– Miért pont lakókonténerek mellett döntöttek, és miért nem épülettel segítik a szálláshely bővítését?
– A város vezetése szívügyének tekinti a hajléktalanok ellátásának a fejlesztését. A jelenlegi épület nem felel meg a jogszabályok előírásának az egy főre jutó négyzetméter tekintetében. Első körben egy épített épületben gondolkodott a város, de az olyan 300 millió forintba került volna, ezért döntöttek a lakókonténerek mellett.
– Mit lehet az új lakókonténerekről tudni? Hány személy fér el egy ilyen konténerben?
– Ezt úgy kell elképzelni, hogy a kilenc konténer összesen 24 férfilakónak lesz az új lakhelye. Ez az első üteme a hajléktalanszálló fejlesztésének. Egy-egy konténeregységbe négy lakó kerül. Mellékapcsolva még egy konténeregységben szintén négy lakó lehet, a két lakóegységhez tartozik még egy, ahol pedig a fürdőszoba és a mosdó van. Tehát így hármas egységekben kell elképzelni a 8-8 férőhelyet.
– Felszereltségét tekintve mi az, ami megtalálható a konténerben? Elhangzott, hogy van fürdő és mosdó is.
– Ugyanolyan a külön levő fürdőszoba és vécé, mintha akár egy kőépületben lenne, és ugyanúgy megfelel minden elvárásnak, ugyanolyan komfortos. Emellett villanyfűtés van a helyiségekben, amelyek hőszigeteltek. 10 centis hőszigetelés van a konténer alján, az oldalán is különféle hőszigetelések vannak, és redőnnyel felszerelt ablakok vannak rajta.
– Egy ilyen konténert hogyan lehet felfűteni?
– Nekünk még nincs ezzel kapcsolatosan tapasztalatunk. Az biztos, hogy a jelenlegi épületünknek a szerkezete már elavult, régi vályog, és rossz a fűtésrendszer is benne. Ott a fűtés nagyon költséges volt. A tervek alapján ez egy költséghatékonyabb megoldás, hiszen jól hőszigetelt, bent tartja a meleget, ugyanakkor nyáron nem engedi be. Máshol vannak erre tapasztalatok már több évre visszamenőleg. A gyártók szerint nagyon energiatakarékos a konténerlakás.
– Ön is említette, hogy ez egy költséghatékony megoldás átmeneti szálláshely biztosítására. Pontosan mennyibe is került ez a 9 konténer, illetve ki támogatta ezt a beruházást?
– Ezért a beruházásért Békéscsaba vezetőinek, az önkormányzatának tartozunk köszönettel, hiszen ők fordítottak rá a város saját forrásaiból. Az intézményünk fenntartója az önkormányzat. Pontos összeget most azért nem tudok mondani, mert ennek volt egy tervezési szakasza, és menet közben kiderült, hogy a jelenlegi villamosenergia-hálózatot bővíteni kell. A jelenlegi 9 konténernek a beépítése egyébként olyan 30 millió forintot vett igénybe.
– Miért volt igazából ezekre szükség?
– Pont azért, mert jelenlegi épületünkben 30 férőhelyet biztosítunk, de az egy főre jutó négyzetméter a jogszabályban előírt 4 négyzetméter helyett nálunk csak 2. Tehát rendkívül zsúfolt volt. Emellett az elavult épületet költséghatékonyan már nem tudtuk úgy felfejleszteni, hogy 30 férőhelyet tudjunk benne biztosítani. Hozzáépíteni már nem lehetett, kicsi a közösségi tér. Hiányzik az éjjeli menedékhely, nem megoldott, zsúfolt ilyenkor krízisidőszakban, merthogy a nappali melegedőt nyitva tartjuk éjszakára is, hogy senki ne hűljön ki. Így az előtérben matracokon fekszenek az emberek. Ez most egy nagyon jó lehetőséget ad arra, hogy kiköltöznek a férfilakók, és a férfirészen ágyban tudjanak pihenni, nem matracokon.
– A férfiaknak nagyobb szükségük volt erre, mint mondjuk a nőknek?
– Többen vannak. A hajléktalanok között azt lehet mondani, hogy 25 és 75 százalék között oszlik meg a nemek aránya, a férfiak vannak túlnyomó többségben. Nyilván erről lehetne beszélgetni, hogy miért vannak kevesebben a nők… Viszont a nőknek is lesz ilyen fejlesztés. A város tervezi még ebben az évben a női lakórész fejlesztését 8 főre, tehát ezt még bővülni fog.
– Akkor tehát számíthatunk újabb konténerekre is. Jelenleg egyébként hány személynek tudnak így a konténerekkel együtt szállást biztosítani a hajléktalanszállón?
– Gyakorlatilag a női részen most 8 férőhelyünk van. 24 férőhelyre át fognak tudni költözni a férfiak feltehetőleg már február végén, hiszen még azért ezt közművekre rá kell kötni, még be kell rendezni. Nyilván kell egy fertőtlenítő, tisztasági nagytakarítást végezni, és nyilván majd ennek lesz egy hivatalos átadása is, valamint a terepet kell rendezni. Feltehetően ez február végére megvalósul. Attól kezdve, hogy átköltöznek a férfi lakók, ott felszabadul a hely. Ott marad 20 férőhelyünk a férfi részen. Ha valami nagy probléma adódna, és még 20 ember be akarna jönni, – holott jelen pillanatban 26 lakónk van, tehát most sincs telt ház teljes mértékig – akkor be tudjuk fogadni az embereket.
– Az elmúlt évek tapasztalatai mit mutatnak? Itt Békéscsabán nőtt a hajléktalanok száma?
– Én azt mondom, hogy szerencsére nem. Ez nem azt jelenti, hogy többen vannak az utcán. Kapcsolatban állok én magam és kollégáim is a megyében lévő hajléktalanellátó intézményekkel, általános tendencia, hogy nem növekszik a hajléktalanok száma. Nyilván ilyenkor telt ház van mindenhol. Nálunk egy kicsit csökkenő tendenciát mutat a számuk, mert akinek volt lehetősége, az elment úgymond „szerencsét próbálni” Pestre, de vannak olyanok is, akik most Gyulán vannak a hajléktalanszállón, vagy Békésen, mert Békéscsaba nem volt vonzó számukra. Általánosságban azt mondhatom, hogy nem nő a hajléktalanok száma. Országosan van egy bizonyos szám, ami 10 ezer körülire tehető, ez nem megy nagyon fel. Nyilván az lenne a cél, hogy folyamatosan csökkenő tendenciát mutasson ez a szám, vannak erre pályázatok és egyéb lehetőségek, amivel ezt tudják korrigálni.
– Ez nagyon biztató és pozitív. Egyébként a hajléktalanok igénybe veszik a kínált lehetőségeket, az átmeneti szállást, a nappali melegedőt? Élnek ezzel a lehetőséggel?
– Igen, természetesen. Az utcai szociális munka működik, velük jó kapcsolatban vannak, de így van 3 fő kint az utcán, ők csak -15 fok alatt jönnek be, mert azt mondják, hogy addig elvannak. Őket már 10 éve nem tudjuk rávenni, hogy bejöjjenek, csak amikor már nagyon-nagyon hideg van. A többiek viszont igénybe veszik, hiszen eddig a város vezetése biztosította a napi egy adag meleg ételt, most pedig a Hajléktalanokért Közalapítványtól egy pályázaton nyertünk, így 2020-ig biztosítják a lakóknak az ebédet. Erre szerencsére most nem kell a városnak forrást átcsoportosítania. Pályáztunk a nappali melegedőre bejáróknak is készételkonzervre, erre is nyertünk, ez is be fog indulni ugyanebből a pályázatból a Hajléktalanokért Közalapítványon keresztül. Most az utcai szociális munka konzervanyagából segítünk, merthogy ott is nyertünk pályázaton, és konzerveket vásároltunk. Most ebből kapnak a nappali melegedőre bejárók, az utcán élő hajléktalanok. Tehát az utcai szociális munka kliensei. Amikor valaki bejön a nappali melegedőre fürdeni, akkor ott fel tudja venni a konzervet is az irodában. Kapnak kenyeret, készételkonzervet, meg tudják melegíteni, mert van mikró, van konyha. Erre van lehetőségük, és ezt szeretik. Téli időszakban abszolút jellemző, hogy megnövekszik mind a nappali melegedő, mind a hajléktalanok átmeneti szállásának igénybevétele.
– Inkább az étel, vagy inkább a fedett hely miatt térnek be?
– Elsődlegesen mindenképpen a meleg, fedett hely miatt. Amikor kint vannak az utcán, az nagyon igénybe veszi az emberek szervezetét. Azt tudni kell, hogy minden utcán eltöltött életév háromszoros igénybevételt jelent. Sok hatásnak van kitéve a szervezet: az időjárás viszontagságai, a kialvatlanság megviselik a kint élőket. Beszélnünk kell a szenvedélybetegségekről is, mert az utcán sokkal könnyebben nyúlnak az alkoholhoz a klienseink, mondván, hogy egy kicsit felmelegíti őket, pedig ez nem így van. Hozzá kell tenni, hogy az utcán élők zöméről nem mondanák meg a lakosok, hogy ők utcán élő hajléktalanok. Szerencsére megvan bennük az igény, hogy odafigyeljenek azért magukra, ha nem volt meg, akkor azért igyekeztek a kollegáim felkelteni. Közegészségügyi szempontból is nagy jelentősége van annak, hogy motiválni tudjuk őket arra: minél többször jöjjenek be. Nyilván mindent megtesznek a kollegák. Mind az utcai szolgálatos kollegák, mind pedig a nappali melegedőn feladatot ellátók. Ha bejönnek, akkor el tudunk kezdeni érdemben dolgozni velük. Akkor már tudunk egy minőségi szociális munkát folytatni, mert addig, amíg utcán élnek gyakorlatilag az életmentés az elsődleges. Hogy ne fagyjon meg, takarókat, hálózsákokat adunk. Hogy lehetőleg ellenálló legyen a szervezete, ezért vitaminokat adunk. Vagy ha megfázott, sebei vannak, ezekre kötszereket, meghűlésre különféle készítményeket kapnak. Természetesen orvos is rendelkezésre áll krízisidőszakban heti két órában, de az csak a nappali melegedőn van, oda be kell jönniük, igénybe is veszik, élnek ezzel a lehetőséggel. Élelmet és forró teát is minden alkalommal visznek magukkal a kollégáim, akik fel vannak szerelkezve gyógyszerrel, hálózsákkal, takaróval is, de azért sokan bejönnek ilyenkorra már.
