A kétszeres Grammy-díjas King’s Singers együttes varázsolta el szombaton este Békéscsabán az evangélikus kistemplom közönségét. Az énekegyüttest a Reformáció 500. évfordulóján, az Egyházzenei Fesztivál keretében, és a békési megyeszékhelyen az Erkel Sándor Kórusfesztiválhoz is kapcsolódva hozta el hozzánk a Filharmónia Magyarország.
Az együttes magyarországi menedzsere, Kiricsi Katalin, az Arts and Artists Management szervezőiroda vezetője elmondta, hogy mostani, rövid magyarországi látogatása alkalmából Debrecenben két koncertet adott az együttes. Az egyiket a Kodály Kórus és a Kodály Filharmonikusok meghívására, amelyben a házigazdákkal közös számuk is volt; a másikat az Egyházzenei Fesztivál keretében. Onnan érkeztek Békéscsabára, ahol szintén óriási sikerük volt.
A King’s Singers negyvenkilenc éves múltra tekinthet vissza, a folyamatosan meg-megújuló együtteshez több ezer koncert fűződik. A név kötelez: mindig a legnagyobb profizmussal tartják koncertjeiken. A tagok: Patrick Dunachie, Timothy Wayne-Wright, Julian Gregory, Christopher Buerton, Cristopher Gabbitas, Jonathan Howard.
Chirstopher Gabbitas: Bárhol vagyunk, valami különlegeset próbálunk teremteni
Itt tartózkodásuk alkalmával Cristopher Gabbitas válaszolt a Békéscsabai Médiacentrum kérdéseire.
– Lassan fél évszázada ismert a King’s Singers, és bár a tagok cserélődnek, együttes mindig a legmagasabb minőséget adja. Mi a titka ennek? Hogyan válhat valaki az énekegyüttes tagjává?
– Angliában nagy hagyománya van a kóruséneklésnek, főleg a templomokban, katedrálisokban. Már a 7-8 éves korú fiúk is kórusokban énekelnek, ha az alkalom megkívánja, akkor akár hét-nyolc alkalommal is hetente. Ez hihetetlen muzikalitással vértezi fel a gyerekeket, már kis koruktól kezdve. Így gyorsan elsajátítják a zene nyelvét. A King’s Singers minden tagja így kezdte. Az együttes valóban többször alakult át. Ha valaki úgy dönt, hogy kiszáll, akkor zenei körökben érdeklődünk (Oxfordban, Londonban, Cambridge-ben), hogy kit ajánlanak meghallgatásra, Közülük választjuk ki azt, aki a legalkalmasabb arra, hogy velünk együtt tovább vigye a tradíciót.
– Békéscsabán templomban lépnek fel. Azt mondják, ha templomban énekelhet az ember, az mindig ad valami pluszt a produkcióhoz. Ön ezt hogy látja? Vannak-e kedvenc fellépő helyeik?
– Valóban, a templom, a bazilika vagy egy katedrális az különleges atmoszférát teremt. Mi pedig igyekszünk mindig a helyhez alkalmazkodva megválasztani azt, hogy mit éneklünk. Fellépünk templomokban, koncerttermekben, szabadtéren – fontosnak érezzük, hogy odaillő legyen a programunk. A templomokban például méltó helye van a szakrális zenének, amelynek az erejét növeli maga a környezet is. Koncerttermekben a szekuláris zene, a népzene és a populárisabb dalok is jól hangzanak. Bárhol vagyunk, valami különlegeset próbálunk teremteni. Egyik kedvenc helyem a budapesti bazilika, ott reneszánsz szakrális dalokkal léptünk fel, de a kedvencek közé tartozik például egy amszterdami régi koncertterem is. Minden produkció, minden helyzet kicsit más – ettől is izgalmas az egész, hisz sokféle dalt éneklünk sokféle helyszínen.
– Most mindössze pár napot töltöttek Magyarországon, június 6-án már Londonban lépnek fel. Hogyan élték meg rövid itt tartózkodásukat?
– Pár nap nagyon kevés, de többször is voltunk már Magyarországon, így valamennyire megismerhettük a kultúráját. Én 2004-ben jártam itt először, Tokajra hívtak rendezvényre. Már akkor érdekes volt betekinteni a magyar szokásokba, no meg én a bort is szeretem. Jártunk már például Pécsen, Szolnokon és persze Budapesten is, amikor az időnk engedte, szívesen tanulmányoztuk az építészetet, a környezetet. Most például Debrecenben egy kicsit több időnk volt, így megtehettük azt is, hogy kicsit, nézelődünk, sétálunk, vagy beülünk egy kávéra – ennek nagyon örültünk.
Békéscsabán zsoltárokat, zsoltár feldolgozásokat és legsikeresebb darabjaikat énekelték
Békéscsabai koncertjén a King’s Singers zsoltárokat, zsoltár feldolgozásokat, szakrális műveket adott elő, és válogatást hallhatott a közönség a legsikeresebb repertoár darabokból is. A koncerten orgonán közreműködött – ezúttal nem szólistaként, hanem kísérőként – Somogyi-Tóth Dániel, a Kodály Filharmónia Debrecen igazgatója és művészeti vezetője, a Békés Megyei Szimfonikus Zenekar egykori művészeti vezetője és karmestere; a Filharmónia Magyarország szólistája.
Mint azt Cristopher Gabbitastól megtudtuk, békéscsabai programjukat úgy állították össze, hogy annak első felében olyan zeneszerzők művei is helyet kapjanak, akiknek már fiatal korában megmutatkozott a tehetsége, vagy fiatalon kellett elmennie ebből a földi világból. A koncert második felében következtek a populárisabb darabok.
A békéscsabai közönség óriási tapssal mondott köszönetet az énekegyüttesnek az ittlétért, a dalokért, a varázslatos estéért.
A hírről készült videó anyagunk:
