– 1920. március 30-án, a román kivonulás utána jelent meg először Békéscsabán a Körösvidék nevű újság – mondja Ugrai Gábor. – Gyakorlatilag napra pontosan, 100 év elteltével átolvasom az összes hírt, és az érdekesebbeket a Facebookon szemlézem. Ezek a hírek ma már egy kicsit megmosolyogtatóak, mert a mai köznyelvben már jó néhány szót vagy kifejezést nem használunk.
Példaként megemlíti, hogy az egykori, Japánban történt földrengésről így kezdődik a cikk: „Távoli kis sárga rokonaink országát…” ma már ilyet nem írnak le. Elmondása szerint főleg a vidám cikkeket szedte össze; de azt tudni kell, hogy Magyarország ebben az időben Trianon után van – ami „kemény időszak volt”.
– Persze egyáltalán nem biztos, hogy amit most annak gondolunk, az akkoriban vicces volt – fűzi hozzá. – Többek között szellemesek vagy inkább praktikusak voltak a házassági hirdetések is. Mint például a „Hentes özvegy előnyben!” De vajon mit tudhat a hentes özvegye? Mivel a háború után vagyunk, így valószínű a leendő férjnek a nőn kívül, az elhunyt mester megmaradt eszközeire is fájt a foga: a töltőre, bárdra, késekre stb. Akkoriban kevés férfi volt.
Egy másik esetben pedig egy hölgy tett fel olyan hirdetést, hogy hat héten belül férjhez menne. Kiemelte, egymillió koronáig finanszírozna egy vállalkozást – egy gyerek nem akadály.
– A múlt század elején még voltak hóhérok hazánkban – folytatja –, még létezett az állami ítéletvégrehajtó fogalma. És az egyik alkalommal elhalasztottak egy gyulai kivégzést, mert a szerb hadifogoly megbetegedett. Orvosi kezelés alatt állt, és beteg embert nem végzünk ki. Olyan orvos-beteg találkozó volt, ahol a beteg nem akart meggyógyulni. Mert, ha meggyógyul, azonnal kivégzik.
Egyszer Csabára is eljött Bali Mihály állami ítéletvégrehajtó, aki egy híres/hírhedt hóhér volt. Óriási volt érdeklődés, de a lap a tudósításában úgy fogalmazott, hogy „nem a látványosságot kedvelő közönség javára dőlt el az ügy”. Ugyanis akit ki kellet volna végezni, azt elmebetegnek nyilvánították. Így nagyon csalódott volt a város. Egy másik címben pedig ez állt: „Ellopták Kun Bélát!”, de kiderült egy kecskeméti nő disznaját lopták el, akit történetesen Kun Bélának hívtak.
– Az egyik alkalommal az Élővíz-csatorna partján láttak egy ritka állatot. Oda is mentek tudós emberek, akik megállapították, hogy valóban egy ritka példányról van szó, ami egy Csabán ritkán előforduló vidra volt. Ma mit teszünk ilyenkor? Hívjuk az állatvédőket. Megvizsgáljuk, elvisszük egy védett helyre. Ebben a korban Berthóty Istvánt, a polgármestert hívták, aki egy puskával ki is ment a helyszínre. És mindenki nagy örömére fejbe lőtte az állatot. Ugye mint polgármester, a város közepén, az Élővíz-csatorna partján lelőhette az állatot.
