A Békés Megyei Önkormányzat Közgyűlésének idei utolsó munkaprogram szerinti ülésén több tájékoztató is elhangzott, az utak állapotáról, az oktatásról, az ár- és belvízvédelemről, a természetvédelemről informálódtak a képviselők.
A novemberi közgyűlésen tájékoztatót tartott Békés megye közúthálózatának állapotáról, a fejlesztési tervekről és a folyamatban lévő beruházásokról Virág Mihály, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. Békés megyei igazgatója. Elmondta: sok főúttal kapcsolatos fejlesztés zajlik vagy már el is indult megyénkben. A rossz vagy nem megfelelő állapotú utak megyén belüli aránya 2015 óta, ha csekély mértékben is, de folyamatosan csökken. Virág Mihály elmondta: múlt évben megduplázták a mellékutak javítására szánt aszfalt mennyiségét.
- Az elmúlt évekhez képest egy kis visszapótlás történik, de azért annyira nem örülhetünk. Annak ellenére, hogy a 44-es épül és a 47-es is megépülhet majd, de a megyében lévő utak állaga nem mondható jónak, a sok évtizedes elmaradást nagyon nehéz behozni – fogalmazott Pluhár János, az MSZP képviselője.
A Jobbik politikusai a Gyomaendrőd-Dévaványa és a Szarvas-Orosháza közötti utat hozták példaként, és végül nem fogadták el a beszámolót.
- Tavaly is azt mondtam és idén is azt kell mondani. hogy tragikus a Békés megyei közutak helyzete egy-két kivételtől eltekintve. Nem is tudtuk elfogadni a beszámolót. Itt felmerült, hogy több száz, vagy akár 1000 milliárd forint hiányzik, ugyanis az elmúlt évtizedekben nem érkezett elegendő forrás a Békés megyei utakra – hangsúlyozta Gajdos Attila, a Jobbik képviselője.
Zalai Mihály, a közgyűlés elnöke kiemelte, a következő évben 56 kilométer újulhat meg két programnak köszönhetően, ugyanakkor hozzátette Békés megyében 600 kilométer korszerűsítéséhez most is hozzá lehetne kezdeni, erre azonban mintegy 1000 milliárd forint kellene.
- Az látszik, hogy növekednek az erre szánt összegek, hiszen a magyar gazdaság erősödik. A fontossági sorrend tekintetében jelenleg úgy gondolkodik a magyar kormányzat, hogy elsősorban a megyeszékhelyek elérhetősége a legfontosabb. Ezeknek elsősorban gazdaságfejlesztési hatásuk lesz és megszüntetik azt az elzárt állapotot, ami jelenleg jellemzi Békés megyét – emelte ki a Békés Megyei Önkormányzat közgyűlésének elnöke.
Két évtizednyi ígérgetés után épül az M44-es, és hamarosan elkezdődhet az M47-es Szegedet és Debrecent összekötő szakasz tervezése is – tette hozzá Zalai Mihály.
Természetvédelem, TOP és oktatás is terítéken
Tájékoztató hangzott el Békés megye ár- és belvízvédelméről is. Kisházi Péter Konrád, a KÖVIZIG osztályvezetője elmondta: személyi állományuk szakmailag és gyakorlati szempontból felkészült a vízkárelhárítási feladatok ellátására, az igazgatóság kezelésében lévő vízkárelhárítási művek alkalmasak a védekezésre.
Békés megye oktatási helyzetéről, a tankerületi központok intézményi szerkezetének változásáról kaphattak információt a képviselők Teleki-Szávai Krisztinától, a Gyulai Tankerületi Központ igazgatójától és Kis Esztertől, a Békéscsabai Tankerületi Központ igazgatóhelyettesétől. Szó volt a pedagógus béremelésről, valamint arról, hogy nőtt az intézmények önálló döntési jogköre, szinte minden intézményt érintő felújítás kezdődött meg akár önerőből, akár uniós forrásból, ezzel több évtizedes lemaradást tudnak pótolni.
A megyében működő felsőoktatási intézmények a megye felsőoktatásáról állítottak össze tájékoztatót. Dr. Szabó Péter, a Kodolányi János Főiskola rektora, dr. Lipcsei Imre, a Gál Ferenc Főiskola dékánja és dr. Árpási Zoltán, a Szent István Egyetem oktatási dékánhelyettese az intézmények képzési kínálatáról, a hallgatói létszámadatokról, az oktatói, kutatói állomány főbb adatairól, a nemzetközi és vállalati kapcsolataikról informálták a megyegyűlés résztvevőit. A tájékoztatóból kiderült, hogy a Kodolányi főiskola Orosházára helyezte át a székhelyét, valamint zajlanak a tárgyalások a Gál Ferenc Főiskola és a Szent István Egyetem között a csabai kar átadásáról.
Kovács Zsuzsanna, a Gyulai Szakképzési Centrum főigazgatója és Malatyinszki Péter, a Békéscsabai Szakképzési Centrum szakképzési referense a megye szakképzési helyzetéről tartott tájékoztatót. A részletes anyagban a centrumok szerkezeti felépítése, a szakgimnáziumok, szakközépiskolák, a kollégiumi ellátás és az elmúlt időszakban megvalósult fejlesztések bemutatása kapott helyet.
A TOP végrehajtásának aktuális megyei helyzetéről Albert Péterné, a Magyar Államkincstár Békés Megyei Igazgatóságának igazgatója, mint közreműködő szervezet tájékoztatta a képviselőket. Elmondta: valamennyi nyertes pályázóval megkötötték a támogatási szerződést, a kedvezményezettek az előleglehívások lehetőségével éltek. Ismertette: 2017. október 16-ig 705 támogatási kérelmet nyújtottak be, 249 esetében megtörtént a szerződéskötés is.
Dr. Tirják László, a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóságának igazgatója Békés megye természetvédelméről tartott tájékoztatót. Az anyag ismerteti a természetvédelmi feladatköröket, a megyében található védett természeti területeket, a Natura 2000 területeket, a védett természeti értékeket, valamint az Új Magyarországi vidékfejlesztési Program természetvédelmi vonatkozásait.
Alapítványok támogatásáról is döntött a testület, többek között egy, a szarvasi mentőállomásra kerülő újraélesztő készülék vásárlásához nyújtanak támogatást. A közgyűlés bejelentésekkel zárult, melyből kiderült, hogy a soron következő, munkaprogram szerinti ülés februárban lesz.
