Ando György, a múzeum igazgatója elmondta, hogy az idővonalra felépített új állandó kiállítás a múzeumi műemléképület közel 1000 négyzetméternyi területét foglalja el. A tárlaton Békéscsaba van a fókuszban, de a párhuzamos történeti és művészeti idősíkok által kitekintést nyújtanak az adott korszakok történéseire az országban és a világban. A kiállítás csúcspontja mi is lehetne más, mint a múzeum nagytermében különálló egységként megrendezett új Munkácsy állandó kiállítás, amely modern megoldásaival szintén különleges látványossággal örvendezteti meg a látogatókat.
Az új közösségi tér kialakítása
A nagyszabású kiállítás egy több éves folyamat eredménye. Amit most a nézők szeme elé tárnak, az több lépésben valósult meg.
– Néhány évvel ezelőtt azért kellett bezárnunk egy időre, mert átépítés zajlott. Az 1912-ben épült múzeum és a mellette levő, ’70-es években készült épület közötti távolságot hidaltuk át, hogy ne az udvaron kelljen átmenni egyik helyről a másikra. Először arra gondoltunk, hogy egy folyosóval kötjük össze a két épületet, aztán mertünk nagyot álmodni, és egy közösségi térként, kiállítótérként funkcionáló épülettel kötöttük össze a kettőt – fogalmazott Ando György.
A nyitás után ott tartották az országos néprajzi továbbképzést, így Magyarország leghíresebb néprajzosai használták először ezt a közösségi teret. Azóta konferenciákat és kiállításokat is rendeztek az impozáns térben
Egy géniusz diadala – Munkácsy Mihály
Amellett, hogy a múzeumban „belakták” az új teret, elkezdődött az új állandó kiállítás tervezése. A muzeológusok végül egy különleges kiállítást álmodtak meg, amelynek első állomása a 2020-ban átadott Egy géniusz diadala – Munkácsy Mihály című kiállítás volt.
– Mi csak úgy szoktuk emlegetni az ennek helyet adó termet, hogy ez a hatmilliárdos terem. Egyszer összeírtuk, hogy mennyi érték van itt, és hatmilliárdig meg sem állt a ceruzánk. Ha belépünk, akkor egy Munkácsy-szobrot látunk itt, egy félhomályos teremben. Amikor a kurátor elkezdi a tárlatvezetést, elmondja, hogy miért Munkácsy városa Békéscsaba, és sorra kapcsolgatja fel a beállított lámpákat. Először a vitrinek tűnnek elő, majd a besüllyesztett festmények, és az egész csodálatos látványt nyújt – mondta el a múzeum igazgatója.
Alagsor: természetföldrajz, földtörténeti korok
A most nyíló kiállításon Békéscsaba története jelenik meg Békés megyei, hazai és még távolabbi kitekintéssel; ennek a közös íve az utazás térben és időben.
– Ennek tulajdonképpen kettő része van. Az alagsori részeken kaptak helyet a Békéscsaba és környezete természetföldrajzát, a különböző földtörténeti korokat, a jellegzetes növény- és állatvilágot bemutató kőzetek, fosszíliák. Végigmegyünk Békéscsaba történetén, bemutatjuk, hogy a kelták, a szkíták, a szarmaták a hunok is megjelentek itt. Majd végigmegyünk a középkori Békéscsabán, bemutatunk például a török időkből származó olyan kályhacsempéket, amelyekből kiderül, hogy jómódúak is éltek itt, pedig korábban úgy tudtuk, hogy akkor kihalt volt ez a vidék, kiirtották és elzavarták az itt élőket – ismertette Ando György.
Magasföldszint: az újratelepítéstől napjainkig
A magasföldszinti kiállítóterekben Békéscsaba újratelepítésének időszakától egészen napjainkig mutatják be látványos formában a város történetét, népéletét, gazdasági-kulturális fejlődését. Az időutazáson olyan állomások jelennek meg, mint a betelepülés, az egyházi élet, a közigazgatás, vásárok, padlás, fontosabb történeti események, népi lakóházak, jellegzetes tárgyak, szokások és rítusok, polgári életmód, vasút, iparosodás, panelház.
– A magasföldszinten 1718-tól indul a kiállítás, bemutatjuk például azt, hogy mit hozhattak magukkal a betelepülők. Kiemelném például a Tranoszciuszt. Kiderül az is, hogy a telepesek megálltak a mai Szent István téren, ahol volt egy gémeskút, ittak a vízből, megállapították, hogy ez jó víz, levették a kalapjukat, és a Tranoszciuszból, az evangélikusok énekeskönyvéből énekeltek, itt találva új hazára. Megmutatjuk azt is, hogyan éltek itt együtt a különböző nemzetiségek és felekezetek békességben egymás mellett és egymással. Továbbmenve Békéscsaba történetén, bemutatjuk azokat az épületeket, amelyek jellemzőek voltak: a simléderes házat, a podsztyenásat, a barokkos és klasszicizáló homlokzatú épületeket, ezzel párhuzamosan a vasút jelentőségét, a faluból várossá válást, rengeteg részletet, egészen a panelkorszakig – folytatta Ando György, hozzátéve, hogy innen pedig a nagy Munkácsy-kiállításhoz vezet az út.
Május 21-én 10 órától várja látogatóit a megújult Munkácsy Mihály Múzeum. Érdemes több időt szánni arra a sokrétű időutazásra, amit kínálnak.
A múzeum kiállítása a Modern Városok Program Munkácsy-negyed fejlesztési projekt részeként, Magyarország Kormánya és az Emberi Erőforrások Minisztériuma Kulturális Államtitkárság Kubinyi Ágoston Programja támogatásával, a Munkácsy Mihály Múzeum szakmai kollektívájának munkájával és a Békéscsabai Városfejlesztési Nonprofit Kft. koordinálásával valósult meg.
