Unokázás, afrikai herceg: ezek a leggyakoribb pénzküldős csalások

Minden negyvenedik magyar pénzküldőt csalók próbálnak meg átverni, ezért a pénzküldőket fenyegető legjellemzőbb csalási formák ellen dolgozott ki tanácsokat a Corner Group, a MoneyGram nemzetközi személyközi pénzküldő szolgáltató partnere.

Magyarországról is egyre többen, egyre gyakrabban és egyre nagyobb összeget, tranzakciónként már átlagosan 160.000 forintot küldenek pénzküldő szolgáltatással külföldre. Ezek a szolgáltatások azért egyre népszerűbbek, mert egy tranzakció, például 1.000 euró küldése esetén, mindössze 32 euróba, vagyis az utalt összeg 3 százalékába kerül, miközben egy hagyományos banki utalásnál az utalt összeg akár 10-20 százaléka is levonásra kerülhet.

„A pénzküldő szolgáltatás a legkedvezőbb és leggyorsabb módja annak, hogy külföldre pénzt küldjünk. Ha azonban ismeretlennek és nem családtagnak küldjük, legyünk körültekintőek, mert a szolgáltatás előnyeit a csalók is jól ismerik” – mondta Grábics Gábor, a MoneyGram magyar partnere, a Corner Group ügyvezető igazgatója. „Pénzküldő szolgáltatóként fontosnak tartjuk, hogy felhívjuk az emberek figyelmét a legelterjedtebb csalásokra és professzionális tanácsokkal segítsük azok felismerését és elkerülését” – tette hozzá.

A pénzküldő szolgáltatással külföldre pénzt küldőket veszélyeztető leggyakoribb átverések általában az érzelmekre és az anyagi mohóságra építenek, de az is gyakori, hogy egyszerűen csak a naivitást vagy a figyelmetlenséget használják ki a csalók.

 

 

Ne küldjünk pénzt társkeresős hódolónak, az afrikai herceg nem létezik!

A társkereső vagy közösségi oldalakon egyre több az olyan külföldi csaló, aki hölgyeknek udvarol, majd rövid internetes ismeretség után arra kéri áldozatát, hogy küldjön neki pénzt. Az összeget a csaló általában valamilyen betegségre, a rokonság megsegítésére, vagy az első találkozáshoz szükséges repülőjegy vásárlásra kéri, de annak elküldése után sem őt, sem az összeget nem látja viszont az, akit rászedtek.

Számos csaló nem létező hitelintézetek, bankok vagy ügyvédi irodák munkatársának adja ki magát és előzetes díj ellenében hitelügyintézést, befektetést vagy örökséget ígér. Ilyenkor hitelesnek látszó dokumentumokkal, hivatalosnak tűnő díjbekérőkkel és kecsegtető ajánlatokkal igyekszik bizalmat ébreszteni a kiszemelt személyben azért, hogy az előleget, előzetes díjat vagy eljárási költséget küldjön neki. Miután azonban az ügyfél fizetett, a hitel soha nem érkezik meg.

 

 

Ne fizessünk előleget, amíg nem láttuk az autót!

Sajnos a külföldről autót behozni tervezőket sem kímélik a csalók, egyre gyakoribbak az átverős gépjárműhirdetések. A vásárló megtalálja álmai autóját a külföldi használtautó portálon, ráadásul nagyon jó áron. A kocsi messze van, de a tulajdonos felajánlja, hogy valahol félúton találkozzanak és ott nyélbe üthető az adásvétel, „mindössze” annyit kér, hogy a vevő küldjön előleget pénzküldő szolgáltatással, hogy lássa komoly-e a vevő szándéka. A pénzt az ál hirdető megkapja, de a vevő csak a megbeszélt helyen jön rá, hogy csalás áldozata lett; se autó, se pénz.

 

 

Ha külföldre fizetünk lakbért, ellenőrizzük, hogy létezik-e a lakás!

Terjed az úgynevezett „lakás-csalás” is. Ebben a csalási formában egy ál-lakástulajdonos, hamis képekkel, nagyon kedvező áron és nagyon jó helyen hirdet meg egy kibérelhető lakást. A lakást külföldi munka vagy tanulás céljából kivenni szándékozó gyanútlan bérlőt a csaló e-mail-ben arra kéri, hogy a pénzküldővel küldje el neki az első havi díjat és a kauciót. A rászedett elküldi a kért összeget, a meghirdetett lakás azonban nem létezik, a „tulajdonosnak” pedig bottal ütheti a nyomát.

 

 

Gyanakodjunk, ha más kért pénzt a rokonunk nevében!

Elterjedt csalási forma az ún. „unoka-csalás”, amelyben csalók telefonon vagy e-mailben, feltört felhasználói fiókokból szerzett adatokkal idősebbeket keresnek meg azzal, hogy gyermekük vagy unokájuk külföldön vészhelyzetbe került, baleset érte vagy kirabolták. A csaló ilyenkor egy barátnak vagy közeli ismerősnek adja ki magát és „kétségbeesetten” arra kéri a nagyszülőt, hogy a leggyorsabban, pénzküldővel küldjön egy jelentős összeget a kórházi kezelésre, vagy az ellopott tárgyak pótlására.

 

 

Ne higgyük el a „nagy lottónyeremény” sztorit!

A „lottónyeremény vagy főnyeremény csalás” során az áldozatot arról tájékoztatja telefonon, levélben vagy e-mailben a magát egy hivatal képviselőjének kiadó csaló, hogy nagy összegű nyereményt nyert, amelynek átvételéhez azonban előbb eljárási díjat, illetéket vagy adót kell küldenie pénzküldő szolgáltatás használatával. Természetesen sajnos a pénz elküldése után nem érkezik semmilyen nyeremény.

 

 

Mindig tájékozódjunk, mielőtt pénzt küldünk!

A Corner Group tapasztalatai szerint, a személyek közötti pénzküldést érintő csalások elsősorban érzelmeinkre és hiszékenységünkre alapoznak, vagy egyszerűen csak naivitásunkat és figyelmetlenségünket használják ki. Éppen ezért fontos, hogy a külföldre történő pénzküldés előtt mindig ellenőrizzük azt a személyt vagy szervezetet, akinek a küldött összeget szánjuk.

 

 

Forrás: Piac&Profit

Megosztás:

Címke: , ,