A megnyitó előtt Szabó Ferencné, az egyesület titkára idézte fel a rendezvény ötletének megszületését.
– Osgyán Béláné Csík Éva, egyesületünk tagja már két éve jelezte nekünk: annyi munkája, festménye és kézimunkája gyűlt össze, hogy nagyon örülne egy önálló kiállításnak. Megígértem neki, hogy idén sort kerítünk rá – mesélte.
Elárulta, Béres Ildikóval is régóta ismeretségben vannak; tudják, hogy rendkívül sokfelé járt már a világban, számos helyen állított ki, és többek között Koszta Rozália volt az egyik tanítója. Az elképzelésük szerint a helyszín két termét úgy rendezték be, hogy mindkettőjük alkotásainak jusson elegendő tér.
Osgyán Béláné Csík Éva, Mészáros Zsuzsa és Béres Ildikó – Fotó: Such Tamás / behir.hu
Az egyik teremben Osgyán Béláné Csík Éva munkái kaptak helyet, aki a festés bensőséges, lélekemelő folyamatáról vallott.
– Ebben a formában körülbelül három éve kezdtem el vászonra festeni, bár rajzolni és festeni gyerekkorom óta imádok. Most úgy döntöttem, kipróbálom magam. Ezekhez a képekhez mind-mind személyes élmény köt. Ott van például az otthoni templom, amely a valóságban Újirázon található: ott kereszteltek, ott voltam bérmálkozó, és amíg a képet készítettem, lelkileg újra ott jártam – emlékezett vissza az alkotó.
Hozzáfűzte, nem azért fest, hogy másoknak tetsszen, hanem azért, mert hihetetlenül jól érzi magát közben. Teljesen eggyé válik a világgal; olyankor nem lát, nem hall, egyszerűen ott van a képben. Ez a hobbi adja számára az igazi örömet.
Galéria
A szomszédos teremben Béres Ildikó festőművész képei egy igazi, képzeletbeli, világkörüli utazásra hívják a nézőt.
– Toszkánában járt a csapatunk, onnan is hoztam néhány vásznat, de a tárlat egy igazi világutazás: a galaxisoktól és az űrtől kezdve Albánián, Görögországon, Montenegrón, Budapest környékén és Erdélyen át egészen a magyarországi tájakig terjed a skála – kalauzolt el művei között Béres Ildikó.
Bevallotta, mindig a személyes élményeit festi meg, azt, ami mély hatással van rá. Azért is teszi ezt, mert úgy érzi, az emberek sokszor nem néznek körül figyelmesen.
– Szeretném, ha meglátnák, milyen fantasztikus dolgok veszik körül őket. Másrészt a színekkel szeretnék örömet szerezni, és ha valaki haza is viszi valamelyik képet, a hétköznapokban is élvezheti ezt a varázst – fogalmazott.
Az otthonos hangulatú kiállítás nemcsak két eltérő alkotói megközelítést kapcsol össze, hanem azt is bizonyítja, hogy a művészet és az élmények megosztása kortól függetlenül örömöt és közösséget teremt.
***
A vendégeket Janyik János, az egyesület elnöke köszöntötte; a kiállítást Mészáros Zsuzsa nyitotta meg; valamint közreműködött: Pataj Andrásné, aki Szenes Hanna Harmónia című versét szavalta el.
