Ha körülnézünk Békéscsabán, az az érzésünk támad, hogy szinte folyamatosan építkezés folyik valahol – ami persze hozzátartozik egy fejlődő város képéhez. Két területen különösen felgyorsultak a folyamatok: a nyertes pályázatoknak köszönhetően bővül a kerékpárút-hálózat, és egyre több önkormányzati intézmény energetikai fejlesztése történhet meg a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) keretében.
A Békéscsabai Városfejlesztés Kft. november 30-áig több mint hatvan pályázatot adott be, összesen 15 milliárd forint értékben. Az alapos és körültekintő munka most is meghozta az eredményét: újabb forrásokat nyert Békéscsaba közlekedésfejlesztésre és energetikai korszerűsítésre.
Békéscsaba kerékpáros-barát város
Békéscsabán a kerékpáros közlekedést választók aránya nagyon magas, így magától értetődő volt, hogy kerékpárforgalmi létesítmények építésére is pályáznak.
– A TOP kertében most összesen 1 milliárd 700 millió forintot nyert az önkormányzat. Békéscsaba kerékpáros-barát város! Nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy olyan kerékpárforgalmi hálózatot alakítsunk ki a bicikliseknek, ami biztonságos és az ő érdeküket szolgálja. Odafigyelünk arra is, hogy az itt élők kerékpárral is biztonságosan juthassanak el a munkahelyükre. A mostani pályázatokkal is az volt a cél, hogy egyrészt a kerékpár-forgalmi hálózat hiányzó szakaszait megépítsük, másrészt a környezetvédelmet szolgáljuk az élhető városi környezet kialakításával, ami a levegőszennyezés és a zajterhelés csökkenését is maga után vonja – mondta Herczeg Tamás az újabb jó hír bejelentéskor.
A tanácsnok kitért arra, hogy a kerékpárút-hálózat dinamikusan fejlődik, a város több pontján jelenleg is zajlanak építkezések. Jelenleg négy közlekedésfejlesztési projekt van folyamatban, ezek jövő év szeptemberéig befejeződnek. Ahogy azok elkészülnek, indulhat is a többi. A TOP keretében a fenntartható városi közlekedésfejlesztésre most 930 millió forint támogatást nyert Békéscsaba. Ebből a forrásból három önálló fejlesztés valósulhat meg: a Szarvasi úti kerékpárút megépítése, az Ipari úton és a Tevan Andor utcában gyalog- és kerékpárút, valamint közvilágítás kiépítése; illetve a Szabolcs utcai kerékpárforgalmi létesítmény megépítése.
Mint azt dr. Sódar Anita, a Békéscsabai Városfejlesztés Kft. cégvezetője elmondta, mindegyik beruházás azt szolgálja, hogy a kerékpárforgalmi hálózat folytonossága megvalósuljon, és a hiányzó hálózati szakaszok kiépüljenek. A Szarvasi úti hiányzó szakasz kapcsolatot teremt a város lakóterületei és a Szarvasi út mentén elhelyezkedő munkahelyek között. Egyidejűleg megteremti a kapcsolatot a szomszédos, a 44-es, a 47-es, a 470-es főút mentén kiépült kerékpárutakkal összekötött településekkel. Az Ipari úton és a Tevan Andor utcában tervezett gyalog- és kétirányú kerékpárút kapcsolatot teremt a Berényi úti kerékpárúttal, azon keresztül a városközponttal és Mezőmegyerrel, valamint a Békési úti kerékpárúttal. Ugyanakkor biztosítja az iparterületen foglalkoztatottak számára a biztonságos gyalogos és kerékpáros közlekedés feltételeit. A Szabolcs utcai létesítmény a vasúti beruházás keretében elkészült az Ihász utcáig, most kiépül az Ihász és a Szerdahelyi utca között, utána egy másik projekt keretében ezt a Szarvasi útig építik majd meg.
Herczeg Tamás a negyedik, különálló projektről is szólt. A gazdaságfejlesztést és a munkaerő-mobilitást szolgáló közlekedés-fejlesztésre további 770 millió forint támogatást nyert a város. Ennek kertében a Lencsési út és a Kétegyházi út között új út épül, ahol kerékpáros nyom is létesül, vagyis az úttesten kerékpárt és nyilat mutató, sárga színű burkolati jellel kijelölt útfelület lesz a biciklisek számára.
Önkormányzati intézmények energetika fejlesztése
A Terület- és Településfejlesztési Operatív Programban az önkormányzati intézmények energetikai korszerűsítésére 31 támogatási kérelmet nyújtott be az önkormányzat, összesen 3 milliárd 71 millió forint értékben. Négy intézmény – az Andrássy gimnázium, a Petőfi utcai iskola, az Erzsébethelyi iskola Madách utcai épülete és a Jankay iskola – esetében az energetikai felújítások már elindultak, ezeknek a beruházásoknak az átadása a jövő év elején történik meg. A közelmúltban azonban újabb pályázatok részesültek pozitív elbírálásban, így további tizenkét intézmény energetikai fejlesztése valósulhat meg. Ezek a következők:
Projekt neve |
Projekt összköltsége |
Dr. Becsey utcai óvoda energetikai fejlesztése | 42 000 000 Ft |
Kölcsey utcai óvoda energetikai fejlesztése | 31 500 000 Ft |
Orosházi út 2. szám alatti óvoda energetikai fejlesztése | 55 500 000 Ft |
Százszorszép óvoda energetikai fejlesztése | 67 500 000 Ft |
Pásztor u. 70. szám alatti óvoda energetikai fejlesztése | 52 500 000 Ft |
Pásztor utca 91. szám alatti óvoda energetikai fejlesztése | 55 500 000 Ft |
Lencsési Közösségi Ház energetikai fejlesztése | 51 000 000 Ft |
Bartók Béla út 12. szám alatti épület energetikai fejlesztése | 106 500 000 Ft |
Trefort utcai kollégium energetikai fejlesztése | 183 000 000 Ft |
Ligeti sori óvoda energetikai fejlesztése | 64 500 000 Ft |
Balassi Bálint Művészetek Háza energetikai fejlesztése | 126 000 000 Ft |
Békéscsabai Jókai Színház energetikai fejlesztése | 250 500 000 Ft |
Dr. Ferenczi Attila tanácsnok a nyertes pályázatok bejelentésekor kiemelte: az Európai Unióban, és hazánkban is elvárás, hogy minél több energia-hatékonyságot szolgáló intézkedés és beruházás szülessen. Fontos, hogy a szén-dioxid kibocsátás csökkenjen és az önkormányzati intézmények racionálisabb energiagazdálkodását segítő beruházások valósuljanak meg. Ezért is döntött úgy a közgyűlés, hogy elsősorban az önkormányzati intézmények korszerűsítésére nyújt be pályázatot. Hozzátette, az energiaracionalizálásra már csak a békéscsabai intézmények korát tekintve is szükség van. Leszögezte, hogy az érintett intézmények több évtizede működnek itt, és a város önerőből ezeket az a fejlesztéseket nem tudná végrehajtani. – A mostani nyertes energetikai fejlesztést szolgáló pályázatok összértéke 1 milliárd 86 millió forint. A beruházások egytől egyig a környezetvédelmet szolgálják, mindemellett megtakarítást jelentenek majd. Vannak már befejezett beruházások ezen a téren, és ne feledkezzünk meg arról sem, hogy további energetikai pályázataink várnak még elbírálásra – jegyezte meg dr. Ferenczi Attila.
Dr. Sódar Anita hozzátette, hogy az intézményeknél ütemezetten haladnak majd a munkálatok, 2018 tavaszától várható a beruházások kezdete, a befejezés pedig 2020 végére tehető.
– Ebbe a pályázatba csak és kizárólag az energetika fejlesztést célzó elemeket lehetett beletenni. Ez azt jelenti, hogy például az óvodák esetében ebből a forrásból nem valósulhat meg a teljes belső felújítás, nem fér bele mosdófelújítás, parkettacsere, hanem szigorúan csak az energetikai fejlesztés. A keret is korlátozott, a pályázat meghatározta, hogy gigajoule értékként mennyit lehet költeni az energetikai korszerűsítésre, illetve hogy mennyi forrást jelent az 1 tonna széndioxid-csökkentés vállalása. Nagyon komoly munka volt ezeknek a pályázatoknak az összeállítása, kollégáink mellett gépészmérnök és energetikus is segített bennünket a pontos értékek kiszámításában – tudtuk meg dr. Sódar Anitától.
Az energetikai korszerűsítés keretében az intézményekben megvalósul a külső hőszigetelés, tetőszigetelés, ahol van pince, ott a pincefödém szigetelése is. Magában foglalja a beruházás a nyílászárók cseréjét, vagy műemléképület esetén az előírások figyelembevételével azok javítását. A gépészeti felújítások között jellemző a kazánok cseréje, felújítása, a radiátorok cseréje vagy szükség szerinti felújítása. A projektarányos akadálymentesítés is megvalósulhat a pályázatok keretében, ez azt jelenti, hogy épületenként akadálymentes bejáratot és akadálymentes vizesblokkot kell biztosítani. A legtöbb intézményen napelemeket is elhelyeznek majd.
Az utóbbi néhány hétben tehát több mint 2,7 milliárd forint értékben nyert a TOP pályázatain a város. Jelenleg több pályázat is elbírálás alatt áll, bízunk benne, hogy rövidesen akár újabb nyertes pályázatokról is beszámolhatunk.
51 millió forint a Lencsési Közösségi Házra
A Lencsési Közösségi Ház energetika fejlesztése 51 millióból valósulhat meg. Takács Péter, a közösségi ház vezetője megjegyezte, tavaly ünnepelte fennállásának 25. évfordulóját az intézmény, remélhetőleg a mostani fejlesztéssel további sok évre biztosítottak lesznek a működés feltételei.
– Az épület régi szárnyát 1986-ban adták át, abban kezdte meg tevékenységét az intézmény 1991-ben. Kétszer bővült a Lencsési Közösségi Ház, egyszer 2002-ben, amikor elkészült a nagyterem és egy konyhai helyiség, utána pedig 2006-ban, amikor megépült egy tanácskozóterem. A régi szárny esetében a szigetelés kívül és belül is kívánnivalót hagy maga után, de a program keretében az új szárny újraszigetelése is megtörténhet. A nyílászárókat, ablakokat kicserélik, napelemeket tesznek az épület egyik szárnyára, és a legmodernebb, hőszivattyús technológiával oldják meg a fűtést-hűtést. Mindemellett az előírásoknak megfelelően egy akadálymentes illemhelyet is kialakítanak a mostani raktárhelyiségből – tudtuk meg Takács Pétertől.
A közösségi ház vezetője elmondta, hogy rezsiköltségeik most sem túlzottan nagyok, de a szigetelés, a fűtéscsere, az energetikai felújítás után még ez is jelentősen csökkenhet majd.
250,5 millió forint a színházra
A Békéscsabai Jókai Színház energetikai fejlesztésére 250,5 millió forint támogatást nyert a város. Seregi Zoltán, a teátrum igazgatója szerint akár jóval többet is el tudnának költeni, de ennek is nagyon örülnek.
– Az energetikai fejlesztés részeként megvalósul a kazán cseréje, ami nagyon időszerű, hiszen a színház régi kazánját leépítették, mikor az Ibsen házzal összekapcsolódott a két épület. Az Ibsen ház kazánja viszont nem tudja befűteni egyszerre a kamaraszínházat és a Vigadót is. Ha például az egyik helyen próbálnak, a másikon pedig előadás van, akkor ez nagyon is érezhető. A program keretében megtörténik a nyílászárók egy részének a cseréje is, a műemléki védelem alatt állókra ez nem vonatkozik. A szigetelés is részben megújul. A jelenlegi forrás a színház egészének energetikai fejlesztésére nem elegendő, de az említett beruházásokkal is már igen jelentős mértékben csökken majd a rezsink, a korszerűbb nyílászárók révén pedig talán kevesebb lesz a szálló por is – fogalmazott Seregi Zoltán.
Az igazgató hozzátette: jó volna, ha a későbbiekben a tető felújítására is lenne valamilyen pályázati forrás, nagyon időszerű már annak a javítása is.