Új képzőművészeti kiállítássorozat indult a Szlovák Kultúra Házában

– A Kapocs eredendően Békéscsabához, múltjuk szálaival kötődő alkotók bemutatkozása – mondta BMZ, a tálat kurátora. – Noha Szabadi Katalin Budapesten született, gyermekkora egy részét azonban Békésen, Csabán és Gyomán töltötte.

A Strapce (szőlőfürt) citerazenekar tagjainak a muzsikájával kezdődött a rendezvény. Majd Krajcsovics Hajnalka, a Csabai Szlovákok Szervezetének ügyvezetője megjegyezte, nem véletlenül ezek a hangszerek szólaltak meg, ugyanis a művésznő is citerázott gyermekkorában – ez a kapocs (szlovákul: puto).

A tárlatnyitót történelmi pillanatok tömkelege övezte. Ahogy fentebb említettem, ez volt a Kapocs debütrendezvénye, azonfelül BMZ és Herczeg Tamás országgyűlési képviselő – a kiállítás megnyitója – is elszavalt (!) néhány verset. (BMZ Szabadi Katalin költeményeket olvasott fel, míg Herczeg Tamás egy sajátot adott elő „séróból”.)

– BMZ nyughatatlan, örökké teremteni próbáló művész, aki nemcsak alkot, hanem másoknak is teret nyújt – ilyen például a Kapocs-sorozat – ecsetelte a politikus.

Galéria

Szabadi Katalin jó kéttucatnyi festményével kapcsolatban megemlítette, az alkotások több, különálló világot mutatnak be. A világosabb teremben a színesebb, a kisebb térben sötétebb tónusú, hangulatú és az előtérben a gyermekkor világa elevenedik meg a képeken.

– Katalint nem kifejezetten a külső csillogás élteti, hanem a társadalmi felelősségvállalás, szolidaritás – többek között egy halom kutyát fogadott be, holott igazából ő is segítségre szorulna – fogalmazott BMZ.

Hozzáfűzte, az alkotó műveiben érezhetők a nagy elődök hatásai, Mark Chagall lebegő alakjai; Tóth Menyhért paraszti világának atmoszférája. S ahogy említette, a művész érzékenyebb a társadalmi mozgásokra… minden művész egy kicsit Krisztus: magára vállalja a keresztet, mert így tud csak létezni, hogy kifesti magából a fájdalmat.