Megfigyelések számolnak be arról, hogy a cinegék hajlamosak az etetőben maradó napraforgóval táplálni a fiókáikat, akik ezt nem tudják megemészteni, és a gyomortól a nyelőcsőig felgyülemlő magoktól megfulladhatnak, elpusztulhatnak. A magvak fiókakori emésztése nem egyszerű feladat, erre néhány nálunk élő faj képes csak (ezeknél a magokat a szülők előemésztik), ezért magevő madaraink többsége is rovarokkal eteti a fészekben fejlődő fiókáit.
Amint beköszöntenek az első jelentősebb fagyok – és ezek tartóssá válnak, vagy pedig leesik az első hó – kezdjük el etetni a madarakat folyamatosan. Ez nem azt jelenti, hogy egész nap feltöltött etetővel kell várni a madarakat. Ami lényeges, hogy minden reggel közel azonos mennyiséggel töltsük fel az etetőket, amit a madarak megszoknak és a kihelyezett eleség elfogyása után, pedig a természetes táplálékaikat kezdik el keresgélni és enni.
Több szempontból is kívánatos, hogy a természetes téli táplálékuktól ne vonjuk el a madarakat. Egyrészt így az áttelelő károsítók számát jelentősen csökkentik, szabályozzák, másrészt pedig nem állnak át teljesen az etető vendégei a kihelyezett eleségekre, nem csak az etetőt fogják a téli eleségforrásnak tekinteni. Ez pedig nagyban növeli a túlélési esélyeiket akkor is, ha netán nem jutnak ember által kihelyezett táplálékhoz.
A madarak gyorsan megszokják és számítanak az etetőhelyek táplálékkínálatára, évről-évre akár messziről is visszatérnek az állandó etetők közelébe telelni, ezért ha váratlanul abbahagyjuk az eleség pótlását, rengeteg madarat hozhatunk nehéz helyzetbe. Az etetőre járó kistestű, gyakran alig 10 grammos testtömegű madarak számára -10 °C alatti hőmérsékleten a túlélés gyakran arról szól, tartalékaik csak arra elegendőek, hogy át tudják vészelni a fagyos éjszakát. Ha másnap reggel nem tudnak kellő mennyiségű táplálékot találni (pl. az etetőben a megszokott helyen) és rövid idő alatt pótolni az éjszakai jelentős energiaveszteséget akkor könnyen legyengülhetnek, illetve elpusztulhatnak. A napi rendszerességgel történő etetés elengedhetetlen, aki egyszer elkezdte, annak folytatni kell a szezon végéig.
A téli etetőn alkalmazható madáreleségek három nagy csoportba sorolhatók, és ezek mindegyikét egyszerre kell alkalmazni, ilyenek az olajos magvak, állati zsiradékok, gyümölcsök. Soha ne adjunk az énekesmadaraknak kenyeret, kenyérmorzsát, mert ezek erjedésnek indulva gyomor- és bélgyulladást, akár a madarak pusztulását okozhatják (a vízi madarak: hattyúk, récék, libák számára az alkalmi kenyérfogyasztás nem jelent egészségügyi problémát).
Forrás: Bükki Nemzeti Park Igazgatóság
