Zsiradékok kontra étolaj: tegyük rendbe a képet

2020. január 11. 07:22 | behir.hu

Sokan úgy gondolják a zsírról, hogy egészségtelen. Tanulmányok bizonyították, hogy a például a kacsazsír számos jótékony tápanyagot tartalmaz. Egészségünk szempontjából, az oxigén és a víz után, a zsír a következő legfontosabb tényező. Az étolaj előállításának folyamatával pedig jobb tisztában lenni.

Az egészségre hivatkozva óriásvállalatok kémiai folyamatokkal előállított étolajat és margarint kezdtek el terjeszteni néhány évtizeddel ezelőtt. Az emberek félni kezdtek a jó öreg disznózsírtól, házi vajtól, szalonnától. Nem biztos, hogy ezt helyesen tették.

A testnek szüksége van valamennyi zsírra, mivel ez a test legkoncentráltabb energiaforrása. Segíti az ásványi anyagok és bizonyos vitaminok felszívódását. Szükség van zsírra a sejtfal felépítéséhez, nélkülözhetetlen összetevője az idegsejteket körülvevő hüvelynek is. Fontos a véralvadáshoz és az izommozgásokhoz is. A napi energia bevitel 15-30%-át zsírokból kell nyernünk, egészségügyileg viszont, az egyik hasznosabb, a másik pedig kevésbé hasznos a szervezet számára. Táplálkozásunkból azonban egyik típusú zsír sem iktatható ki.

A boltban kapható étolajakkal, margarinokkal főként az a baj, hogy ipari úton, bonyolult kémiai folyamatokkal állítják elő őket. A zsírok és olajok nélkülözhetetlen kellékei az egészséges életmódnak, azonban a bolti finomított, vegyileg kezelt olajoknak az előnyös tulajdonságai megváltoznak a gyártásuk alatt történő kezelésük során.

 

Kép: cleaneating.hu

Az étolaj egy alaposan feldolgozott termék és ez a feldolgozás nem éppen a fogyasztók javát szolgálja. Olyannyira, hogy számos betegséget, elhízást, közérzetváltozást köszönhetünk a nemrégen még az egészséges táplálkozás alapjaként belénk erőltetett étolajnak.

 

A szárnyasok zsiradékai (kacsa- és libazsír) ízletesek, élvezeti értékük nagy, népszerűségük ennek ellenére alacsony és tömeges fogyasztásuk nem jellemző.

A kacsazsír egyszeresen telítetlen zsírokkal van tele. Tartalmaz ugyan telített zsírokat is, de a benne lévő egyszeresen telítetlen zsírok mennyisége ellensúlyozza azokat.

Az egyik legfontosabb zsírsav a linolénsav, melyet a kacsazsír tartalmaz. A linolénsavat a szervezet a sejtek egészségének megőrzésére, a sejtek osztódásának elősegítésére és azok rendbehozatalára használja.

Milyen jótékony hatásai vannak a kacsazsírnak?

●   A kacsazsírban lévő linolénsav támogatja a vesék optimális működését. Néhány tanulmány szerint ez a zsírsav segíthet a krónikus veseproblémákon.

●   A linolénsav fontos szerepet játszik a kalcium felszívódásában, és a megfelelő felszívódással a csontok egészségesek és erősek maradnak.

●   A kacsazsírban található egyszeresen telítetlen zsírok csökkentik a koleszterinszintet, ezáltal megakadályozzák a magas koleszterinszint miatt kialakulható egészségügyi problémákat.

●   A kacsazsír olyan antioxidánsokat tartalmaz, amelyek elpusztítják a szabadgyököket és eltávolítják őket a szervezetből. A szabadgyökök felelősek a korai öregedésért, a rák és néhány betegség kialakulásáért.

●   Az antioxidánsok és az olyan ásványi anyagok, mint a szelén és a cink erősítik az immunrendszert. Ezáltal a szervezet képes felvenni a harcot a kórokozókkal és baktériumokkal.

●   Bizonyos fogyókúrás étrendek szerint a jó zsírok fogyasztása egyenesen létfontosságú ahhoz, hogy véglegesen megszabaduljunk felesleges kilóinktól. A fogyáshoz zsír – is – kell!

●   A kacsazsír képes lekötni, közömbösíteni és eltávolítani a testben túltengő savakat.

●   A zsír szükséges a sejtek felépítéséhez, a hormonok termeléséhez, az ízületek olajozott működéséhez, kipárnázza a szerveinket, valamint segíti a vér sima áramlását.

A zsíroknak négy típusát különböztetjük meg

Telített zsírok

Az állati eredetű zsírok többsége telített zsír. A telített zsír egyik fő jellemzője, hogy szobahőmérsékleten szilárd halmazállapotú. Telített zsírnak minősül a tejtermékekben, a húsban, a tojásban található zsír. De növényi zsírok is lehetnek telítettek, mint pl. a kókuszzsír.

A telített zsírok energiát adnak, de nem védenek meg a savak ellen, így a fogyáshoz nem járulnak hozzá.

Transzzsírok

A transzzsír egy mesterségesen túltelített zsiradék. Készítésénél a növényi olajat hidrogénezéses eljárással megszilárdítják.

Transzzsírsavat jelentős mennyiségben tartalmaznak a készen kapható csipszek, kekszek, sütemények, de a levesporok, salátaöntetek, mélyhűtött pékáruk, pizzák, és más fagyasztott készételek is.

Egyszeresen telítetlen zsírok

Az egyszeresen telítetlen zsírok jó energiaforrást biztosítanak, és képesek a savak semlegesítésére. Szobahőmérsékleten folyékonyak, hűtőben azonban megszilárdulnak. Ide sorolható az olivaolaj, a csonthéjas magvak, a kacsa- és a libazsír.

Az egyszeresen telítetlen zsír a legjobb választás a főzéshez, mivel hevítéskor nem alakul át transzzsírrá.

Többszörösen telítetlen zsírok

Többszörösen telítetlen zsírok főleg növényi olajokban fordulnak elő, és szobahőmérsékleten folyékonyak.

Lényeges zsírsav alcsoport az esszenciális zsírsavak családja.

Ebben a családban a táplálkozás szempontjából a linolsav és az alfa-linolénsav is említést érdemel, mivel ezeket a szervezet nem képes előállítani, tehát külső forrásból kell biztosítani. Ide tartoznak az omega-3-zsírsavak.

Csúf igazság az étolajról

Az étolaj jellemzően napraforgóból, repcéből, vagy olivából készült. Ezekből a növényekből az olajt sajtolással állítják elő, azonban a sajtolt étolajnak számos hátránya van a gyártók szerint. Az így nyert olaj azonban nem elég gusztusos színre, szagra, nem tartható el sokáig, ráadásul nem is költséghatékony, hiszen a sajtolási eljárás önagában nem képes a növény teljes olajtartalmát kinyerni. Ezért hogy megfelelő mennyiségű szép aranyszínben csillogó olajt kaphassunk egy sor finomítási és kémiai eljárásnak vetik alá. 

Az élelmiszeripar kapzsiságát remekül példázza, hogy hatékonyság növelése miatt egy Hexán nevű mérgező anyagot használnak. Ez egy kõolajszármazék – a benzin egyik összetevője is- amit Magyarországon a MOL Zrt. forgalmaz és az étolajgyártásban oldószerként használják, hogy több étolajat lehessen kivonni a préselvénybõl. Ez az anyag az EU osztályozás szerint is egészségre ártalmas, környezetszennyező és robbanásveszélyes. A hexánbiztonsági tanusítványán is olvasható miszerint a tünetek között fejfájás, depresszió, hányinger, felpuffadás, fáradékonyság, görcsök, bőrirritáció, ​anémia szerepel. Ezt az anyagot csupán azért használják, hogy segítségével 20%-al több olaj oldódjon ki a növényből.

Kép: celaneating.hu

 

A hexán használta azonban csak egy a feldolgozási folyamatok között, amit a fönti kép mutat be. A finomítás további fázisaiban az olajt savazzák, lúgozzák, színtelenítik, szagtalanítják, fehérítik. Olyan anyagokat használva, mint a rozsdaoldásra is alkalmas foszforsav. (Igen, ez a kólában is nagy mértékben megtalálható anyag ami a kalciumot képes kivonni a csontokból).  A nem túl megnyerő nevű marónátrón, alumínium-hidroszilikát, és a citromsav. Ezután újabb vegyszerekkel megpróbálják a korábban belekevert méreganyagokat egy hatóságilag szabályozott egészségügyi határérték alá szorítani, amely nem feltétlenül megbízható. 

Az étolaj további káros hatásai
  • Extrém módon környezetkárosító. Minden csepp étolaj egymillió csepp tisztavizet képes megszennyezni. Mivel az étolajat többnyire a lefolyóba öntik ahonnan bekerül a vízkörforgásba így szennyezve vizeinket.
  • Sütés során az étolaj szerkezete megváltozik, transzzsírokká alakul, ami különösen egészségtelen. 
  • Hosszabb sütés során olyan bomlástermékek alakulnak ki, melyek rákkeltő hatásúak. Ráadásul ez a tulajdonság az egészségesnek mondott olivaolaj esetében fokozott.
  • Abszolút üres kalória. 1 deciliter étolaj közel 900 kalóriát tartalmaz, mindenféle hasznos tápanyag nélkül.

Szerencsére nem kell aggódnunk, hiszen kókuszzsírral tökéletesen lehet helyettesíteni az étolajat. Ráadásul ez a zsír kifejezetten egészséges.

Forrás: egeszsegter.hu / celaneating.hu

További programok »

FEL