A beszélgetés moderátora Sullivan Ferenc, az MCC Ifjúságkutató Intézet kutatója volt, aki kiemelte, hogy az elmúlt 20 év hazai és nemzetközi kutatásai alapján világméretű negatív tendenciáról van szó akkor, amikor a könyvolvasás háttérbe szorulásáról beszélünk. A fiatal generáció tagjai már egyre kevesebbet járnak olyan hagyományos közösségi terekbe, mint a könyvtár.
– Azt mutatják a kutatási eredményeink, hogy a fiatalok egyre kevésbé járnak fizikai közösségi terekbe – a koronavírus-járvány hatásai is erősítették ezt az egyébként két évtizedes távlatban jelentkező tendenciát. Másfelől megjelentek az alternatív szabadidő eltöltési módok, és ez egy a szinte végtelen lehetőség közül – emelte ki Sullivan Ferenc, akihozzátette: ezelőtt 50-60 évvel sokaknak a könyvek jelentették az egyetlen lehetőséget arra, hogy megismerjék a külvilágot, a tágabb környezetüket.
Arról már Paul Moran, a Budapest Fellowship Program ösztöndíjasa beszélt, hogy a tendencia megfordítása nem lehetetlen feladat, de ahhoz meg kell ismerni a fiatalok érdeklődési körét.
– Úgy gondolom, az a fontos, hogy megértsük, miért olvasnak a fiatalok, mit keresnek egy történetben, mennyire írástudók. Ha az ő szemszögükből megértjük az olvasási szokásaikat, megfordíthatjuk ezeket a negatív trendeket. Nem hiszem, hogy ez végleges vagy visszafordíthatatlan – hangsúlyozta Paul Moran. Hozzátette: véleménye szerint fontos, hogy az iskolarendszerben vizsgálják meg, mi az oka a rossz olvasási szokások kialakulásának, hiszen ha az érdeklődési körüknek megfelelő olvasmányokat ajánlanak a már a nagyon fiatal gyerekeknek, akkor megfordítható a tendencia.
Galéria
