A Békéscsabai Jókai Színház fontos célkitűzése, hogy a fogyatékossággal élők minden tekintetben azonos eséllyel látogathassák az előadásokat. Kedden a vakok és gyengénlátók, valamint siketek számára szerveztek egy interaktív kulisszajárást, amely után a jelenlévők egy kommunikációsan akadálymentesített előadást is megtekinthettek.
A Jókai színház életében már nem rendkívüliek a jelnyelvvel és narrálással kísért előadások. Ez a fajta akadálymentesítés a Békés Megyei Család, Esélyteremtési és Önkéntes Ház támogatásával valósulhatott meg. A cél az esélyegyenlőség megteremtése volt.
- Nagyon fontos az, hogy mindenkinek megadjuk az esélyt. Így van ez akár a siketeknél, a vakoknál, vagy bárkinél, aki helyhez kötött és nem képes úgy közlekedni, mint mások - fogalmazott Tóth Istvánné, az Egyensúly AE Egyesület alapítója.
A jelenlévőknek bemutatták hogyan készülnek fel a színészek egy előadásra, valamint felfedezhették a nagyszínpad rejtelmeit is. Az egyik résztvevő szerint nagy segítség az, hogyha előadás közben jeltolmács is van a színpadon.
- Tolmács nélkül nem mindig értem, hogy miről van szó a színpadon. Nem értem, hogy mit beszélgetnek, mi a cselekmény. Azonban ha van tolmács van, akkor mindent értek. Megnyugszom, mosolygok és izgalmasabb az előadás is - ecsetelte Pappné Hajdú Mónika.
Ragány Misa kiemelte, hogy a Jókai színház rendszeresen kínál előadást látás- és hallássérülteknek.
- A teátrum már évek óta teljesen elkötelezte magát a kommunikációs, valamint a fizikai akadálymentesítés jegyében és szolgálatában. Nagyon sok előadásunkat jelelve és narrálva kínáljuk látás-, illetve hallássérült nézőinknek. Ezzel azt szeretnénk elérni, hogy teljes mértékben nyissunk minden néző felé és gondoljunk a sérült embertársainkra is - hangsúlyozta a Békéscsabai Jókai Színház marketing- és sajtóreferense.
A kulisszajárást a Diótörő és Egérkirály című előadás követte. A vakokra és a látássérültekre is gondolt a színház, hiszen Komáromi Anett színművész audiónarrálta a színpadon történő eseményeket.
- A narrációs példányban minden benne van, ami a színpadon történik. Arra figyelek, hogy ne nagyon beszéljek bele akkor, amikor a színészeknek van szövegük. Előtte és utána viszont elmesélem a cselekményt, hogy mikor mi történik a színpadon. Arra viszont vigyázni kell, hogy ne lőjem le a poént, mert akkor elvész az izgalom - fogalmazott a színművész.
Az érdeklődők a Diótörő és Egérkirály című előadás kommunikációsan akadálymentesített változatát januárban még egy alkalommal megtekinthetik.
