A Jókai színház idén elsőként a Diótörő és egérkirály című darabját mutatta be narrált előadás formájában a látássérült közönségnek. A családi musical megértését a teátrum színművésze, Komáromi Anett segítette. A látássérült vendégek és kísérőik az előadás előtt egy 40 perces kulisszabejáráson is részt vettek.
A Vakok és Gyengénlátók Békés Megyei Egyesületének színházkedvelő tagjai régi barátként érkeztek a teátrumba, hiszen az intézmény évek óta rendez látássérülteknek úgynevezett narrált bemutatókat. Ez azt jelenti, hogy bemutatják a darabot, elmondják, ki írta, kik a szereplők, majd a színpadon folytatódik a program. A narrált előadást egy közel negyvenperces kulisszabejárás előzi meg, ahol a látássérült közönség kézbe veheti és megtapinthatja a kellékeket, a jelmezt és a díszletet is.
– A narrálással információt kapnak az érintettek mindenről, ami a színpadon történik. A színészeket és zenét hallja a látássérült is, de azt nem látja és narrálás nélkül nem tudja, hogy mindeközben mi történik a színpadon, vagy például, hogy a színpadot hogyan rendezték be. A narrálással viszont egy vak ember is teljesebb élményt kap - mondta el Nagy Zsuzsanna, a Vakok és Gyengénlátók Békés Megyei Egyesületének elnöke.
Miután a nézők megismerkedtek a darab díszletével és a kellékek méretével, könnyebben képzelik el a színpadon történő eseményeket. Az előadás megértését színházi narrátor segíti.
– Amikor megvan egy végleges szövegkönyv, a próba, akkor már tudom, hogy ki hol fog szünetet tartani, vagy egyáltalán hol lehet a színpadon történő eseményeket elmesélni. Amikor olyan cselekmény van, ami nem szöveggel jár, hanem mozgással, akkor lehet sokat beszélni. Vagy például dalszövegeknél, amikor már sokat halljuk a refrént, akkor abba már bele lehet párhuzamosan beszélni, hiszen akkor már a szöveget hallottad és megértetted - emelte ki Komáromi Anett színművész, a Békéscsabai Jókai Színház színházi narrátora.
