Igazi világsiker premierjét láthatja a Békéscsabai Jókai Színház közönsége április 6-án. A francia Marc Camoletti Leszállás Párizsban című vígjátékát, amely a Guinness Rekordok Könyvébe is bekerült, mint a világszerte legtöbbet játszott francia darab, Katkó Ferenc rendezi. A mindössze hatszereplős színmű első olvasópróbáját március 2-án délután tartották a Jókai Szalonban.
Az utóbbi évek 5+1-es felnőtt bérletében a hatodik előadás az ajándék, ami általában egy különleges, úgynevezett „művészdarab” vagy egy könnyedebb színmű a Sík Ferenc Kamaraszínházban. A cél mindkét műfaj esetében az, hogy színvonalas és sikeres előadást láthasson a közönség. Erre a műsorválasztási gyakorlatra emlékeztetett bevezetőjében Seregi Zoltán igazgató, majd a Leszállás Párizsban - másik címe Boeing, boeing - „erős csapatának” tagjait köszöntötte.
A sztárépítész Bernard szerepét Tege Antal játssza, Bertháét, a házvezetőnőét Kovács Edit. A három stewardess Liszi Melinda (Judith), Komáromi Anett (Janet) és Köböl Lilla (Jacqueline) lesz, Robert, Bernard barátjának figuráját Csomós Lajos kapta.
Katkó Ferenc a darabválasztást azzal indokolta, hogy mindenképpen vígjátékot akartak bemutatni; több szerző is szóba jött, Neil Simon, Camoletti és mások. Végül azért döntöttek a Leszállás Párizsban című darab mellett, mert ebben több a női szerep, hadd komédiázzanak a hölgyek. Mint mondta, arra is kíváncsi volt, hogy vajon miért ez a legtöbbet játszott francia dráma. Készült belőle film Tony Curtis főszereplésével, és több fordítás került színre, például Mészöly Dezsőtől. Hamvai Kornél fordításának azért örül, mert napjainkban készült, tehát mai szöveg mai poénokkal, mai dolgokkal, így hiteles a mai történet, amivel a néző jobban tud azonosulni.
Egyed Zoltán díszlettervezőtől a rendező azt kérte, hogy olyan lakást tervezzen, amilyenben maga is szívesen lakna, hiszen a premiertől kezdve több, mint két hónapig ebben fognak élni a szereplők, fontos, hogy jól érezzék magukat benne. Azért valamilyen módon utalni kell a repülőgépekre és a repülőtérre, a boeingeket is meg kell jeleníteni. A repülőgépre speciális ajtó, fények emlékeztetnek majd, a repterek hangulatát egy csőrendszer idézi a színpadon. Izgalmas díszletelemnek ígérkezik, hogy az ablakot hat darab tévé adja, amelyen a párizsi naplementét látjuk.
A történet elég jól ismert. A felkapott építész és három stewardess szeretője mozgalmas életet él, Bertha, a házvezetőnő segíti a találkák zavartalan lebonyolítását. Ahhoz, hogy a hölgyek ne találkozzanak, ismerni kell a légi közlekedés menetrendjét, a háromból kettőnek a felhők fölött kell lennie. A helyzet bonyolódik, amikor forgalomba kerülnek a gyorsabb Boeingek, rövidebb lesz az utazási idő, és a három hölgy egyszerre landol Párizsban…
– Vígjátékot csak komolyan szabad játszani, ez közhelynek tűnhet, de igaz. Ügyelni fogunk arra, hogy a valós történetet annyi idő alatt játsszuk le, amíg ott vagyunk a színpadon. Lesz egy óra, és a néző is nyomon követheti, hogy mindig ugyanannyi időbe telik a játék – magyarázta Katkó Ferenc.
A jelmezeket Kiss Kata tervezi, akinek a rendező szerint „nagyon jó ízlése van”, a szereplőkre, a karakterekre formálja a ruhákat, amelyek persze az utaskísérő uniformisára is emlékeztetnek majd. Elhangzott, hogy külföldön és Magyarországon is sok helyen játszották és játsszák a vígjátékot, de a békéscsabai előadás nem használ idegen eszközöket, csak saját, eredeti ötleteket.
Niedzielsky Katalin
