A paláston a szent királynak és feleségének képe is látható. Miként ábrázolták Gizella királynét ezen a paláston? Ha már Békéscsabán vagyunk, megkérdezhetjük: Köthető-e valamiképp Szent István feleségének emlékezete a mi tágabb vidékünkhöz?
A palást felirata szerint 1031-ben készült. Eredetileg casula, vagyis miseruha volt. Miként a latin feliraton olvasható: István király és Gizella királyné (Gisla regina) ajándékozták Szűz Mária fehérvári templomának. Mit jelent ez a szó, hogy Gisla / Gizella? A személynév német Geisel – túsz – szóval hozható összefüggésbe. Gizella a bajor herceg – Civakodó Henrik – leánya volt, és a magyar István felesége lett. Egy német szerzetes – Reichenaui Hermann – szerint a bajor herceg lányát a hit túszaként (fidei obses) adták férjhez Magyarországra.
A csabai szobron megmintázott palástot nézve láthatjuk, hogy a lándzsát tartó István király közelében Gizella alakja is feltűnik. A királyné a paláston templomot tart a kezében. A templom emlékeztet Gizella királyné adományaira a templomok számára.
A veszprémi püspökség a 13. században Gizellát tekinti alapítójának. Amikor II. András király 1217-ben keresztes hadjáratra indult a Szentföldre, magával vitte és eladta Gizella királyné koronáját, melyet addig Veszprémben őriztek. A püspökséget birtokokkal kárpótolta a király. 1222-ben megerősítette a veszprémi püspökséget ezekben az adományokban. Ennek az 1222. évi oklevélnek Békés megyei vonatkozása is van! Az irat végén felsorolták az akkor hivatalban levő egyházi és világi méltóságviselőket. Köztük szerepel Botez, a királyi udvar udvarispánja, egyúttal békési ispán (comes Bekeniensi). Békés megye tehát ilyeténképpen összefüggésbe kerül Gizella királyné emlékezetével! ( A Bekeniensi szó minden bizonnyal Bekes elírása, hisz 1224-ben már comes Bekesiensi alakban említették Botez ispán hivatalát.)
Boldog Gizella, Szent Imre, Szent István a békéscsabai szobron
Gizella királyné emléke tőlünk nem túl távoli, békéscsabaiak által is könnyen látogatható ménesi borvidékkel is összefügghet. A pannonhalmi bencés főapátságban őriznek egy késő középkori szöveget, mely Kesla regina – vagyis Gizella királyné – szőlőadományáról ad hírt. A királyné Szent Móricnak adományozta a birtokot: ez a gyakorlatban a Szent Móric védelmébe ajánlott bakonybéli apátság megadományozását jelentette. A kéziratban nehezen kivehető, hogy hol feküdt az adományozott szőlőbirtok. Van, aki Mana nevet olvas ezen a helyen. Később Mátra-ként értelmezték. Újabb elmélet szerint az Arad közelében levő Makra hegy vidékén feküdtek a Gizella királyné által a bakonybéli apátságnak adományozott szőlőbirtokok. A Marka hegy, Ménes környéke borvidék volt a középkorban, és ma is az. Napjaikban a bakonybéli szerzetesek felismerték ennek a forrásnak jelentőségét, és felvették a kapcsolatot a ménesi borvidék jeles borászával: Forgalmazzák a Kesla és Makra nevű borokat, melyek Gizella királyné szőlőadományára emlékeztetnek.
A paláston István és Gizella között egy fiatalember látható: talán Szent Imre herceg, aki 1031-ben, tehát a miseruha készítésének évében halt meg. István és Gizella miseruháját később alakították koronázási palásttá.
Gizella királyné alakja sok tekintetben kései történeteken keresztül áll előttünk. Olykor nehéz eldönteni, hogy a feljegyzett szövegekben mi a történeti valóság, és mit tett hozzá a későbbi szerző képzelete. Azt azonban állíthatjuk, hogy Gizella királyné ott állt férje, Szent István mellett a keresztény magyar királyság megszervezése során – miként a koronázási paláston is egymás közelében állnak.
Dr. Halmágyi Miklós
