A búcsúztatón Liszi Melinda színművész olvasott fel részletet Fekete Pálnak a 2003-ban megjelent, Az utolsó szó jogán című könyvéből. Ezt követően Komáromi István nyugalmazott címzetes igazgató, történelemtanár mondta el megemlékező beszédét, amelyben szólt a 2022. július 27-én, 94 éves korában elhunyt Fekete Pál életútjáról és 1956-os helytállására is.
– Az első drámai helyzet akkor Csabán, a laktanya előtt alakult ki. Tóth István alezredes, hadosztályparancsnok, a Forradalmi Bizottság tagja volt. Mint a laktanya parancsnokát, azonban utasították a megyei és városi kommunista pártvezetők a bizottság néhány tagjának letartóztatására, amit ő végrehajtott. Ennek hírére többezres tömeg gyűlt össze a laktanya előtt és farkasszemet nézett a magyar katonák fegyvereivel. „Vesszenek az árulók!” kiáltozták, s ha elhangzik a tűzparancs, az sok ember halálával járt volna. És ekkor érkezett meg Fekete Pál. Meggyőzte a parancsnokot arról, hogy a vérontást mindenképpen el kell kerülni, a foglyokat ki kell engedni. Fekete Pált idézem: „Tóth alezredes nagyot sóhajtott, és a következő, felejthetetlen mondatot mondta: „Meglásd, mindketten lógni fogunk!” Meglehet – válaszoltam –, de az utca kövén nem fognak százával vérbe fagyva feküdni. A foglyok perceken belül kiszabadultak. Tóth alezredest és engem a tömeg a tanácsházára kísért. A tömeg egyre zúgott és követelte, hogy az alezredes esküdjön meg a forradalomra. Mindketten megjelentünk az erkélyen és megöleltük egymást. Üdvrivalgás fogadta a jelenetet. Később ezért majdnem nyakunkba akasztották a kötelet.” Ez volt az a nap, amikor Fekete Pál megmentette a várost attól, hogy magyarok magyarokra tüzeljenek, amint az történt Mosonmagyaróvárott és sok más helyen. A második életveszélyes helyzet akkor alakult ki, amikor a szovjet csapatok először nyomultak be a városba 1956. október 31-én. A tankoszlop a Szarvasi úton dübörgött be Csabára, fegyveres ellenállást kifejteni nem lehetett. Felháborodott tüntetők, „Ruszkik, haza!” kiáltások, kövek repültek a páncélosok felé. Az oszlop megállt. Az ágyúcsövek, gépfegyverek a tömegre meredtek. Fekete Pál „Ne lőjetek!” kiáltással lépkedett tovább a monstrumok felé. Feszült, robbanásveszélyes, halálos csend volt. És a Forradalmi Bizottság elnöke megkereste a parancsnokot, egy alezredest és elmondta neki oroszul, mi a valós helyzet Magyarországon: itt nincsenek fasiszták. Akkor még sikerült a meggyőzés: a parancsnok kijelentette, nem lesz baj, ha nem provokálják a katonáit. A béke jeleként Fekete Pált maga mellé ültette a dzsipjébe és a konvoj kivonult a városból. Harmadszor, november negyedikén már ropogtak a fegyverek. A laktanya őrsége védekezett a szovjet támadás ellen. És Fekete Pál gyalog elindult a vasútállomás felé. Útközben megint csak „Ne lőjetek!” kiáltásokkal védhette az életét, hisz fegyvere akkor sem volt. Így jutott el a vasútállomásra, a szovjet parancsnokságra, ismét találkozott az alezredessel, kinek csak térkép volt a város: bekarikázva sok megsemmisítendő célpont, ahol szerinte fasiszták vannak. Ekkor hangzott el a párbeszéd: ”Ne feledje, Ön most a szovjet hadsereg foglya. Ennek ellenére az Ön közreműködésével van egy lehetőség, hogy megkíméljem a város lakosságát. Maga megy a harckocsik előtt, és ha katonáinkra egyetlen lövést is leadnak, magát szitává lövetem abban a pillanatban. Rendben van – válaszolta Fekete Pál, és mint írta, olyan békesség szállt a lelkébe, mint talán soha életében – részletezte Komáromi István.
Ugrai Gábor, a Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület elnöke arról beszélt, hogy az igazi városvédő volt Fekete Pál, aki nem is egy alkalommal védte meg Békéscsaba lakosait és magát a várost az '56-os események során. Elmondta továbbá: Békéscsabán valóban rang a díszpolgári cím, hiszen a városnak – sok más településsel ellentétben – mindössze 18 díszpolgára van, s Fekete Pál az első, aki a rendszerváltás után megkapta ezt az elismerést.
Az esemény zárásaként a búcsúztatáson részvevők egy-egy mécsessel hajtottak fejet a város díszpolgára előtt.
Fekete Pál szegedi temetésén Varga Tamás alpolgármester képviselte a békéscsabai önkormányzatot, aki szívhezszóló megemlékező beszéddel búcsúztatta a 94 éves korában elhunyt hőst.
