Kedves Végzős Diákok!
Elérkezett a pillanat, amiről annyiszor álmodoztatok. Közeleg a ballagás napja – egy különleges ünnep, ami rólatok és nektek szól. Egy nap, ami egyszerre szép és egy kicsit szomorkás, hiszen búcsút intetek iskolátoknak, tanáraitoknak, diáktársaitoknak, és talán egy picit Békéscsabának is. Mielőtt elindulnátok a saját utatokon, köszönöm mindazt, amit az elmúlt években adtatok a városnak.
Békéscsaba igazi diákvárossá vált általatok. Ott voltatok a Csabai Garabonciás Napokon, büszkén képviseltétek iskoláitokat a tanulmányi-, illetve sportversenyeken, együtt szórakoztatok, ünnepeltetek a diákprogramokon. A város tereit, parkjait, utcáit ti töltöttétek meg élettel, nevetéssel, fiatalos lendülettel. Bár most új utak várnak rátok, az itt átélt élmények, a megkötött barátságok, a közös pillanatok veletek maradnak egy életen át.
Köszönet illeti a pedagógusokat is, akik türelemmel, szeretettel és szakmai tudással kísértek benneteket ezen az úton. Nemcsak tanítottak, hanem hittek bennetek, segítettek, ha kellett, és mindig mellettetek álltak.
És hadd szóljak most a szülőkhöz is – nélkülük ma egyikőtök sem tartana itt. Ők voltak azok, akik csendben, mégis erős támaszként álltak mögöttetek, biztattak, drukkoltak, együtt örültek sikereiteknek, és ott voltak, ha nehezebb pillanatok jöttek.
Kedves Diákok!
Ne feledjétek, a ballagás nem lezárás, hanem egy új kezdet. Egy mérföldkő, ahonnan elindulhattok álmaitok, céljaitok felé. Nem lesz mindig könnyű, de mindaz, amit eddig kaptatok – a tudás, a közösség, a tapasztalatok – veletek lesznek minden lépésnél. Vigyétek magatokkal városotok emlékeit, tanáraitok tanácsait, és ne feledjétek: Békéscsaba hazavár titeket!
Sok sikert kívánok a közelgő érettségi vizsgákhoz, a szakmai megmérettetésekhez és a nagybetűs élet első kihívásaihoz! Kívánom, hogy mindannyian megtaláljátok a helyeteket a világban, és valóra váltsátok álmaitokat!
Útravalóul fogadjátok sok szeretettel Winston Churchill gondolatait: „Az egyetlen útmutató az emberhez a lelkiismerete; az egyetlen pajzs tetteink becsületességének és őszinteségének emléke. Nagyon meggondolatlan dolog végigsétálni az életen e pajzs nélkül, mert reményeinket olyan gyakran gúnyolja ki a kudarc, és borulnak fel terveink. De ezzel a pajzzsal, még ha játszik is velünk a sors, mindig becsületesen menetelhetünk.”
Szarvas Péter, polgármester
