– Az előzményeket illetően fontos kiemelni, hogy a koronavírus-járvány utáni időszakban a Békéscsabán a befizetett helyi iparűzési adóbevétel folyamatosan nőtt. 2023-ról 2024-re a tervezettnél mintegy 300 millió forinttal, 2024-ről 2025-re pedig közel 600 millió forinttal több adó folyt be. Mivel 2025-ben összesen 7,3 milliárd forint volt a helyi iparűzési adóbevétel, az önkormányzat 2026-ra – a tendenciát figyelembe véve – 7,5 milliárd forinttal számolt. A szeptember közepéig esedékes adóelőleg-befizetések alapján azonban egymilliárd forint bevétel-elmaradással kell számolni ezen a területen. Ez a megtorpanás váratlan volt számunkra, de most az a feladat, hogy a nehéz helyzetet – amilyennel korábban is szembesültünk már – most megoldjuk.
– Több megközelítés látott napvilágot a bevételkieséssel kapcsolatban, ezért érdemes tisztázni, hogy pontosan miről van szó.
– A vállalkozások által befizetett helyi iparűzési adónak nagyon fontos szerepe van Békéscsaba költségvetésében. Az idei költségvetés tervezésekor 28 milliárd forint nagyságrendű összkiadással és összbevétellel számoltunk. Ebben a helyi adóból 7,5 milliárd forint iparűzési adóbevétel szerepelt. Ehhez képest, az eddigi befizetések alapján, ebből év végéig 6,5 milliárd forint folyhat be a város kasszájába. Hangsúlyozom: nem a költségvetés összeomlásáról, nem eladósodásról van szó, hanem egy bevétel-elmaradásról. A következő, ami a közgyűlés előtt áll, hogy erre miképpen reagálunk.
A jogszabály kötelezően előírja, hogy a költségvetésnek egyensúlyban kell lennie, annyi bevétel és kiadás tervezhető, amennyi reálisnak látszik. Most szembesültünk azzal, hogy a vállalkozók által befizetett iparűzési adó egymilliárd forinttal kevesebb lesz, ezért az év hátralévő részére át kell dolgoznunk az egész költségvetést. Ezt október közepén, egy soron kívüli közgyűlésen szeretném a képviselők elé tárni. Bízom benne, hogy olyan költségvetést tudunk a képviselők elé tárni, amely egyensúlyban tartja az önkormányzat idei költségvetését.
– Mit válaszolna azoknak, akik a tervezést, illetve a kiadásokat kérik számon?
– Szeretném elöljáróban egyértelműen kijelenteni, hogy – más híresztelésekkel ellentétben – nem a túlköltekezés a gond, hisz az önkormányzat időarányosan jól gazdálkodott a forrásaival az első háromnegyed évben. A problémát az okozta, hogy a vállalkozók, a gazdálkodó szervezetek a jogszabályon nyugvó iparűzési adó kötelezettségükből a vártnál egymilliárd forinttal kevesebbet fizetnek be 2026-ban. Felmerült az is, hogy reális volt-e a tervezés. A közgyűlésen visszaidéztem azt az ülésünket, amelyen év elején tárgyaltuk a költségvetést. Akkor minden képviselő hozzászólt, és reálisnak értékelte, hogy az iparűzési adót 7,5 milliárd forintra tervezzük ebben az évben.
– Mit jelent ez a bevételkiesés a város likviditása, működése szempontjából?
– A város működése nagyon sok feladatot foglal magában, az óvodai ellátástól a szociális területen, közétkeztetésen, helyi közlekedésen, a kulturális intézményeken és a sporton át a közterületek karbantartásáig, városüzemeltetésig, környezetvédelemig vagy a civil életig és még sorolhatnám. Az intézményvezetőknek tartottam a közelmúltban egy rövid tájékoztatást, ott elmondtam, hogy az intézményeink biztonsággal készülhetnek a további hónapokra, a működésükben nem lesz probléma. Működni fognak továbbra is bölcsődék, óvodák, nem kell színházi előadást, koncertet, kiállítást, múzeumi vagy könyvtári eseményt lemondani. Az önkormányzat likviditási, napi pénzügyi helyzete kézben tartott. Az idei év tekintetében kijelentettem azt is, hogy a fizetőképességünket megőrizzük, a munkabérek, adók, számlatartozások fedezete rendelkezésre fog állni.
Úgy alakítjuk át az önkormányzat idei költségvetését, hogy csak addig nyújtózkodunk, ameddig a mostani takarónk ér. Ha kevesebb a bevétel egymilliárd forinttal, amennyiben ezt nem tudjuk pótolni, meg kell néznünk, hol és hogyan tudunk csökkenteni a kiadásokat. Ahogy egy háztartásban, ha kevesebb a bevétel, csökkentik a kiadásokat, a városban is ez a helyzet.
Komoly problémáról van szó. Nálunk jóval gazdagabb önkormányzatoknál 100 milliós nagyságrendeknél kezdődik a fejtörés, Békéscsabán már 5-10 millió forint kiesés vagy váratlan igény is számít. A 25 megyei jogú várost illetően Békéscsaba gazdasági ereje a 15-20. hely között mozog, annak ellenére, hogy jelentősen nőtt a vállalkozások ereje az előző években.
– Információi szerint más megyei jogú városokban felmerült-e hasonló gond?
– Miután az adócsoporttól megtudtam az adatokat, engem is érdekelt, hogy vajon más településeken mi a helyzet? Több megyei jogú város, nagyváros, illetve Békés megyei település vezetőivel beszéltem. Azzal kellett szembesülnöm, hogy szinte országos problémáról van szó. Az utóbbi időben a sajtó is egyre többet foglalkozik azzal, milyen sok helyen okoz gondot az iparűzési adó visszaesése. Közös gondolkodásra van szükség a tekintetben, miként lehet ezen úrrá lenni.
– Hogyan tudja majd a képviselő-testület stabilizálni, egyensúlyba hozni az idei költségvetést? Milyen kiadáscsökkentő tételek vannak?
– A grémium kap egy előterjesztést, amelyben bemutatjuk, hogyan tudjuk helyreállítani az egyensúlyt. Bevételi oldalon látszódik olyan tétel, amely a kiesést részben pótolni tudja. Azonban nincs mese: át kell tekinteni a kiadási oldalt, meg kell nézni, mely kiadások halaszthatóak, melyekből lehet visszalépni úgy, hogy a város működőképessége fennmaradjon. Az biztos, hogy a már megkezdett programokat be kell fejeznünk, azokat leállítani botorság és károkozás lenne. Vannak olyan függőben levő ügyeink is a kiadások terén, ahol tárgyalni kell a partnerrel és meg kell próbálni megegyezni a fizetések átütemezéséről, a program csökkentéséről. Nagyon komoly munkáról van szó, hisz a város működésének szinte minden területét át kell tekintenünk.
Említek egy példát. Beterveztük, hogy szúnyoggyérítésre idén 8-9 millió forintot költünk. Tekintettel a száraz időjárásra, ebből nem költöttünk el semennyit – ez kis tétel az egymilliárdból, de ilyen apró tételenként kell végignéznünk minden egyes kiadást minden területen. Év végéig még nagyon sok program hátravan, és az advent is előttünk áll – kevesebb fellépővel fogjuk ezeket megoldani, hogy itt is spórolni tudjunk. Gyakorlatilag tehát elmondható, hogy néhány százezres, néhány milliós tételekből, megtakarításokból, kicsinyenként igyekszünk megtalálni az egyensúlyt.
– Van-e mód év végéig a bevételek növelésére?
– Átnéztük, hogy az időnként meglévő szabad pénzeszközeink átmeneti hasznosításából származó bevételek hogyan alakulhatnak. Ebben is van egyfajta tartalék, ezt a pénzügyi osztály kiszámolja és bemutatja még a hónap közepéig, számítunk továbbá osztalékbevételekre is. Úgy láttam a pénzügyi osztálytól kapott tájékoztatókból, hogy az egymilliárd forint bevétel-elmaradásnak úgy 10-15 százalékát más ágon keletkező bevételtöbblettel tudjuk ellensúlyozni, a többit a kiadási oldalon kell megtalálnunk.
