A soron kívüli közgyűlést a 7.Tv élőben közvetíti, adásunkat megtalálják online, a behir.hu YouTube csatornáján és Facebook oldalán, valamint ezen a linken keresztül.
Itt, a behiren pedig élőben, írásos formában számolunk be az egyes napirendi pontokról, a vitákról. Az alábbiakban az egyes témákat időrendi sorrendben találják, a legrégebbi bejegyzéseket a cikk legvégén, a legfrissebbeket pedig a cikk elején.
Ha kíváncsiak a napirendi pontokra teljes terjedelmükben, akkor kattintsanak ide.
16.09 óra: A 7-es fogorvosi körzet ellátása
A 7. számú vegyes fogorvosi körzetet a Lencsési út 26. szám alatt ellátó dr. Gyenes Ágnes Henrietta fogorvos október 1-jén bejelentette, hogy fogorvosi tevékenységét szeretné befejezni és 2027. február 1-jén nyugállományba kíván vonulni.
Törvény szerint a praxisjog elidegenítésére vonatkozó szándékát az azt elidegeníteni kívánó személy – ha van a praxisjogot megszerezni kívánó orvos, őt is megjelölve – bejelenti a praxiskezelőnek és az adott praxisjoggal érintett települési önkormányzatnak. Ha az önkormányzat a praxisjogot megszerezni kívánó orvossal az adott körzetben feladat-ellátási szerződést kíván kötni, erről a felek előszerződést kötnek.
Dr. Gyenes Ágnes Henrietta bejelentette szándékát, hogy praxisát az 1988-as születésű dr. Kerekes Attila fogorvos részére kívánja elidegeníteni, a fogorvosi praxis elidegenítésére 2027. február 1. napi hatállyal előszerződést kötöttek.
A közgyűlés döntése alapján a 7. számú fogorvosi körzet feladatainak ellátására az önkormányzat dr. Kerekes Attilával köt szerződést. A testület köszönetet mondott dr. Gyenes Ágnes Henriettának több évtizedes, kiváló munkájáért.
15.45 óra: A módosított költségvetési rendelet tárgyalása
Szarvas Péter elmondta, hogy a központi államigazgatással való kapcsolatrendszerben történtek megjelennek a módosításban. Intézményi körben 60 millió forint körüli emelést javasol, illetve az egyéni képviselői előirányzatokat 1-1 millió forinttal javasolja emelni, hogy a körzetekben felmerülő igényekre pozitívan tudjanak reagálni.
Kiemelte, hogy körülbelül 100 millió forinttal bővülhet a költségvetés bevételi oldala, valamint a dologi költségek egy százalék tartalékba helyeznék spórolás miatt. 61 előrirányzati tételnél pedig javasolják az előirányzat csökkentését - ez megjelenik szociális téren, az egészségügyben, a közlekedésben, a sportban, a kultúrában és szinte minden területen. Mint mondta, az egyes előirányzatoknál az átütemezésről van szó, más területeken maradhat jövőre is a most lecsökkentett alacsonyabb szint.
Szigeti Béla arról beszélt, hogy egy ilyen helyzetben mindenkinek áldozatot kell vállalnia. Fontosnak nevezte, hogy a magyar állammal az együttműködés jól alakuljon, és azt is, hogy ne éljük fel a jövő évi tartalékokat.
Tatár Gergő elmondta, a 442 oldalas anyagból hiányolta, hogy nem volt kigyűjtve külön, mely sorokon történtek változások, kérte, hogy a jövőben legyen ilyen. Szarvas Péter jelezte, hogy készült ilyen, azt a testületnek a helyszínen ki is osztották.
Szarvas Péter példaként említette a téli útüzemeltetést, ahol például 58 millió forintot tudnak megtakarítani az eredeti előirányzathoz képest. Mint mondta, területenként lebontva minden tételt átnéztek, ennek alapján adódnak össze a kiadáscsökkentő tételek.
Fülöp Csaba rákérdezett, hogy mekkora a kiadáscsökkentő tételekből az, amely átütemezhető? Mint mondta, vannak olyan tételek, amelyek már nem igényelnek forrást, de vannak olyanok, amelyek a későbbiekben igen.
A módosított rendeletet végül 11 igennel, 3 tartózkodás mellett megalkotta a közgyűlés.
15.00 óra: Tájékoztató készült a helyi iparűzési adó bevétel alakulásáról
Szarvas Péter a soron kívüli közgyűlés elején elmondta, hogy az idősügyi bizottság nem képviselő kültagja lesz Kneifel Antal, a pénzügyi bizottságé pedig Zelenyánszki Péter. A képviselők le is tették az esküt.
Az első napirendi pont a helyi iparűzési adó mértékének alakulásáról szóló tájékoztató volt. Mint arról korábban beszámoltunk, a szeptemberi békéscsabai közgyűlés legfontosabb témája az volt, hogy az idei évre előirányzott 7,5 milliárd forint helyi adó helyett várhatóan egymilliárd forinttal kevesebb folyik be.
Szarvas Péter az előzményeket illetően kiemelte, hogy a koronavírus-járvány utáni időszakban Békéscsabán a befizetett helyi iparűzési adóbevétel folyamatosan nőtt. 2023-ról 2024-re a tervezettnél mintegy 300 millió forinttal, 2024-ről 2025-re pedig közel 600 millió forinttal több adó folyt be. Mivel 2025-ben összesen 7,3 milliárd forint volt a helyi iparűzési adóbevétel, az önkormányzat 2026-ra – a tendenciát figyelembe véve – 7,5 milliárd forinttal számolt. A szeptember közepéig esedékes adóelőleg-befizetések alapján azonban egymilliárd forint bevétel-elmaradás várható a Csabán működő mintegy 6000 vállalkozástól. Tájékozódtak a többi megyei jogú város tekintetében is, a tapasztaltak szerint szinte mindenütt hasonló gondokkal küzdenek.
A városvezető megjegyezte, hogy a tájékoztató az iparűzési adó jogszabályait, módszertanát, határidejeit ismerteti alaposan és részletesen. Hozzátette: látszik a tájékoztatóból, hogy a 6,5 milliárd forint helyi iparűzési adó lehet most reális, nyomatékosította, hogy a tervezéskor még teljesen reálisnak látszott a 7,5 milliárd forint bevétel.
Békéscsabán a legnagyobb adózók helyi iparűzési adó befizetésének vizsgálata során kiderült, hogy 2025-höz képest a TOP 25 adózó esetében idén összesen 449 millió forinttal kevesebb helyi adó várható, a TOP 100 adózó esetében ez az összeg 621 millió forint, a TOP 300 tekintetében pedig már 709 millió forint.
Dr. Szigeti Béla (Hajrá Békéscsaba) kiemelte, hogy a jó volt februári tervezés, a nagyobb vállalkozók tájékoztatóinak ismeretében is erre jutottak. Mint mondta, minden év elején érdemes jobban takarékoskodni, és ha már látszanak később a számok, akkor lehet jobban költeni. Hozzátette, hogy mozgástér most is maradt a költségvetésben, a működésre, számlákra van forrás. Hangsúlyozta, hogy a 2027-es év költségvetésének tervezése már most meg kell kezdődjön, figyelembe véve az adócsoport azon jelzését, hogy a helyi adóbevétel az ideinél is kevesebb lehet jövőre.
Fülöp Csaba (független) szerint kitűnő, részletes anyagot készített az adócsoport. A helyi adók tekintetében nehezíti viszont a tisztánlátást, hogy a folyamatok, az adaóalapot befolyásoló tényezők, mechanizmusok is folyamatosan változnak. Közölte, hogy a helyi vállalkozók esetében bevételzuhanás történt, az egyes szektorokban több, másutt kevesebb, de ez mind-mind adóelmaradást is generál. Megjegyezte, hogy ő is reálisnak ítélte a tervezést az addig ismert számok alapján. Kétségesnek nevezte, hogy a jövő évre lehet-e majd akár 6,5 milliárdos helyi adóbevétellel számolni.
Szarvas Péter szerint nincs olyan vállalkozás, amely nem a profitja növelésére gondol, negatívba hajló üzletmenetet tervez. Az itt működő vállalkozások igyekeznek megfelelő hatákonysággal működni. Az ágazati adatok alapján a vállalkozások jó évet akarnak zárni, leszögezte, hogy az önkormányzat továbbra is komolyan számít rájuk. Fontosnak tartotta kiemelni, hogy az önkormányzat 1100 munkavállalója megmarad, a működésre a fedezet rendelkezésre áll, az adósságszolgálatnak szintén eleget tud tenni az önkormányzat - ahogy a Covid időszakában és az energia árrobbanás időszakában, úgy a költségvetést most is át kell alakítani. A város fejlődése akkor sem állt meg és most sem fog.
Tatár Gergő (Pátria Békéscsaba) kérdést fogalmazott meg azzal kapcsolatban, hogy az előterjesztésben túl magas a hulladékgazdálkodással kapcsolatos bevételelmozdulás, illetve vannak még cégek, amelyektől befizetés várható, ez mennyi lehet - válaszként a hivatal munkatársa elmondta, hogy 60-80 millió forintról van szó.
Opauszki Zoltán (Fidesz-KDNP) szerint az elkészült tájékoztató rendkívül alapos, megalapozottabb tervezést tesz lehetővé a jövő évre is. Hangsúlyozta, a tervezés a 2026-os költségvetés esetében is megalapozott volt, kérdéseket vet fel, hogy más, hasonló településeken mi a helyzet.
Szarvas Péter elmondta, tárgyaltak a megyei jogú városok szövetségével arról is, hogy a 25 megyei jogú városban mi volt a helyzet a helyi iparűzési adókat illetően. A városok több mint felében, még a Dunántúlon is szinten maradt, vagy csökkent ez az összeg a múlt évihez mérten. Békés megyére tekintve szintén megosztottságot mutatnak az adatok.
A helyi iparűzési adóról szóló tájékoztatót ezután a közgyűlés 13 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett elfogadta.
