A 19. században sokféleképpen írták Reök (kiejtve: Rök) István ügyvéd nevét. Akkoriban még nem voltak rökzítve (bocsánat) a helyes írási szabályok, ebből kifolyólag nehéz a kutató feladata, jegyzi meg Szalay Ágnes. Többek között az első felelős magyar kormány tiszti név- és lakjegyzékében Rökk-nek írták. Hozzáteszi, a polgári anyakövezés bevezetése előtt az egyházfiak többször hallásból írták le a neveket.
Munkácsy Mihály – akkor még Lieb Misi – nyolcéves volt, amikor nagybátyja, Reök István örökbe fogadta. A fennmaradt anekdotákból, de Dalos Sándor Aranyecset című könyvében is azt olvashatjuk, hogy Reök roppant szigorú emberként viselkedett Miskával. Iskoláztatni akarta, de miután nem tudta fedezni a gimnáziumi taníttatását, asztalos inasnak szánja.
Amikor ezt Karacs Teréz, Munkácsy gyermekkori nevelője megtudta, határozottan a nem tetszésének ad hangot, hiszen teljesen elképzelhetetlennek tarja, hogy az a túlmozgásos kisfiú képes lenne az ilyen munkára. Ez így is történt.
Galéria
– Noha Reök bejuttatja Miskát Lang(h) Györgyhöz, a város legjobb asztalosmesteréhez, akit egyben arra kér, hogy lehetőleg kímélje a gyereket, amit persze Lang nem tart be. Az egyik alkalommal, 1856 táján, amikor Miska megbetegszik, nem a belvárosi nagynénjéhez, Vidovszky nénihez menekül, hanem egyenesen a Gerendáson élő Reökhöz. Később az ügyvéd perbe fogta Langot, ám a szolgabíró is azt mondta, hogy az inas arra való, hogy dolgozzon – meséli a történész.
Később 1861-ben Szamossy Elek festőművész, aki akkoriban a gyulai Wenckheim-kastélyban dolgozik lesz a mestere. Azt követően Munkácsy élete már történelem.
1876-ban a Párizsban élő festőt meglátogatta Reökt. „Nahát, Miska is festő! Ki hitte volna?” – rángatta meg a fülét, mint egykoron. Hasonló eset történt 1890-ben is, amikor Munkácsy az aradi Szabadság szobor avatására hazajött, és egykori asztalosmestere özvegyével könnyes szemmel egymás nyakába borultak. „Látod, látod, Miska, mi lett belőled? Pedig mennyit megcibáltam a füled!” – jegyezte meg az idős nő.
Az időben visszalépve, Reök István 1877-ben 61 éves volt, amikor Aba nevű négy és fél éves kisfia betegségben elhunyt, az ügyvéd öt nappal később követte gyermekét; önkezével végzett. Így nem élhette meg, hogy pár hónapra rá Munkácsy, a Milton című képével nemcsak a Párizsi Világkiállítás nagydíját, hanem a francia Becsületrendet is elnyerte.
Reök István emlékét 1910-től utca őrzi Békéscsabán.
