Rendetlen győri, rendetlen csabai szurkerek, megint csak a szülőkkel van a baj

2024. március 11. 14:20 | Such Tamás

Újabb mérföldkőhöz léptek a Csabai Csípős VK országos A2-es utánpótlás-bajnokság csapatai. Ezúttal a győriek érkeztek vasárnap délután, a csabai Árpád fürdőbe. Pazar meccsek, pazar szurkolók, pazar fújások és pfújolások.

Bitang tempóval kezd a gyermek korosztály. Szó szerint egyik csapat sem maradt az öltözőben. Az első negyed középtáján a győriek megszerzik a vezetést, kis idő múlva a hazaiak egalizálnak, és így is mentek szünetre (1-1). A második nyolc percben a vendégek megkapják az első büntetőjüket – akkor még senki sem tudja, hogy lesz még négy. Majd a következőt; illetve dobnak egy valóban szép gólt is; 4-1 nekik.

A félidő közepe táján szépen kezd zárkózni a Csaba, de a Győr megint kap két büntetőt. Ezzel párhuzamosan a száraz földön (is) elszabadul a pokol. A vendég szurkerek (szülők) minden ötméterest úgy ünnepelnek, mintha világbajnoki döntő zajlana, a hazaiak (szülők) attól fogva pedig minden rezdülésre azt üvöltik a fehér ruhás duónak (bírók): „Ötméteres!”.

 

Az a baj a labdával, hogy gömbölyű és pattog – Fotó: Such Tamás / behir.hu

 

A meccset Tasnádi Tibi Sr. élőben is közvetítette; Korcsokné Haba Zsuzsi, az egyik anyuka, aki egy másik derbin csak a mobilján követte a fejleményeket, később elmondta, azt látta, hogy amikor kezdtek feljönni a fiúk, nyomban kaptak egy büntetőt.

Az utolsó másfél negyedre az uszodában, mit uszodában, az arénában… pontosabban a bűnben fortyogó katlanban már csípő magasságban lehet vagdosni az indulatszavakat. Én is olykor elrikkantom magam: „Hajrá, Pest!” (fővárosiak voltak a sípmesterek) Miután Nánási Hunit, az egyik Csirkefogót kipontozzák – holott az utóbbi hat évben ez egyszer sem történt meg –, az apukáját – aki nem ért egyet a beragadt sípokkal – is a büfébe küldik.

A finishre még becsúszik egy kis bünti bácsi (már az ötödik, míg a hazaiak csak kettőt kapnak… hej, be szépen lejt a hazai pálya!), és a vendégek 9-6-os győzelemmel szállnak ki a vízből. Ekkora különbség azonban nem volt a két gárda között. Főleg úgy, hogy a meccs előtt a Kiscsirkék a tabellán egy ponttal jobban álltak, mint a kisalföldiek.

 

Póz, némi Varga Dumi hatással – Fotó: Such Tamás / behir.hu

 

A mérkőzést követően egy higgadt arcot arra kérek, röviden foglalja össze a látottakat: „A győriek pont annyi büntetőt kaptak, amennyi kellett nekik”.

Noha a csabai serdülők még a melegítésük előtt, a gyermekek első negyedét nézve volt idejük fejben felhúzni magukat – látva nem kisasszony sport következik. (Biztos keményebb víz folyik a Rábában, mint a helyi Élővíz-csatornában.)

Jól is állták a sarat a helyi erők, de azért ezen az összecsapáson is szólt (vagy sírt) a síp. (Lásd Zsilák Laci tréner értékelését a csabapolo.hu-n. „Fegyelmezettséget kértem a csapattól, ami jobbára teljesült is, de ha a játékvezetői ítéleteket nézzük, akkor az is tény: 15:7 arányúak voltak a személyi hibák, amiben a győriek voltak a nyerők”. Mintha aznap már láttunk volna ilyet.)

Nem hiába, hogy néha el-elkurjongattam magam: „Hajrá, Pest!”. Ez többnyire mindenkinek tetszett, ám egyszer az egyik győri edző játék közben odalép hozzám:

 

– Mi Győrből jöttünk, nem Pestről!

– Azt hittem a Fraditól… De hát zöld-fehérben vagytok…

(majd morogva továbbáll)

 

Ajtai Miki: Nem D, hanem C-dúr, Pallagkám! – Fotó: Such Tamás / behir.hu

 

A csabai serdülők a harmadik negyedik pariban voltak; nekik sem sikerült pontot szerezniük. A végén elment az ellenfél: 13-8-ra nyertek.

A harmadik derbin noha egygólos vezetéssel zárták az első negyedet a győri ifik, azt követően mint Szolnok után a csabai gyors, beindultak a Csirkefogók. Velük még a bírók sem bírtak. Végül 12-7-es eredménnyel zárták az összecsapást.

Lévén csabai gólokat fotózom, többnyire az ellenfél szurkolói mellett állok. A győri szülők az eredményt látva nem a csabai játékosokat, nem is a sípmestereket, hanem a hazai szülőket szidták. Pedig elvileg két meccset behúztak.

Sőt a fentebb említett zöld-fehér mezes edző jól hallhatóan (talán nekem?) imigyen fakad ki:

„Remélem, hogy soha többet nem jövünk ebbe a fertőbe!” (a balkán szót kihagyta) Ekkor előzékenyen biccentek egyet. Majd hozzáteszi, az ő édesapja (?) büszke lenne rá, hogy a gyereke vízilabdázik, de hogy ilyen szülőkkel még sosem találkozott. (Általában az évértékelőkön a Csirkefogók vezetősége mindig megdicséri a hazai szülőket, hogy milyen sportszerűek… egyszer egy Hódmezővásárhely-Sopron összecsapást követően a szülők összeverekedtek a parkolóban – ez ahhoz képest szanatórium volt.)

 

Ha nem bírsz az ellenfeleddel, edd meg! – Fotó: Such Tamás / behir.hu

 

Próbálok neki reflektálni, hogy a pfújolás a játékvezetőknek szólt, de ez már nem érdekeli. (jó srác)

Végül jó utat kívánok az új barátaimnak, akik közül az egyik finoman jelezi, hogy majd Győrben, a visszavágón… Meg hogy amúgy ők sokkal korrektebbek.

A csabaiak nem így látták, a győriek nem így látták. Az igazság az eredményjelzőn lenne?

***

Bonus track: A fürdő előterében Dezső barátom az egyik távozó bírótól megkérdi, „Mi lett a harmadik meccs vége?” „12-7-re nyert a Csaba!” Mire Dezső boldog lesz, a másik arc pedig becsapja az ajtót.

Úgy tűnik, a fehér ruhás arcnak sem tetszik a végkifejlet.

 

Galéria

További programok »

FEL