Recskiné Bunzel Lívia: A férjemnél rosszindulatú daganatot diagnosztizáltak
– Egy olyan betegségről van szó, amely Magyarországon az egyik vezető halálok. Honnan jött az ötlet, hogy ezzel ilyen formában foglalkozzatok?
– Több, mint egy évvel ezelőtt sajnos a férjemnél diagnosztizáltak egy rosszindulatú pajzsmirigy daganatot. Amikor őt műtötték, akkor azt gondoltam, mindent hajlandó vagyok megtenni annak érdekében, hogy meggyógyuljon. Hittem és bíztam abban, hogy ez meg is fog történni. Akkor és ott elhatároztam: egy évet adok magunknak arra, hogy ezen az egész kálvárián túl legyünk. És ha ez sikerülni fog, akkor szeretnék egy olyan előadást szervezni, ahol másokkal meg tudjuk osztani akár a saját tapasztalatainkat is. Meg összehozni úgymond a keresletet a kínálattal, azaz megmutatni a betegeknek, hogy hova lehet fordulni, honnan tudnak segítséget kérni, merre is induljanak. Borzasztó érzés az, amikor egy ilyen diagnózissal kisétál az ember a rendelő ajtaján, és telnek a napok, a hetek, míg várja a következő időpontot, a következő konzultációt a megfelelő szakorvossal. Fontos, hogy tudja az érintett: mit tehet addig is. Pont azért az az előadás címe, hogy Reményt adó útitársak, mert itt a remény azt hiszem, hogy a legfontosabb dolog, amit életben kell tartani. Ez ad erőt ahhoz, hogy utána végigmenjen az ember ezen az úton.
– Több előadás hangzik majd el különböző szakterületekről, és beszélgetések is lesznek majd. Mi alapján választottad ki az előadókat?
– Egyrészt azokat a szakembereket kerestem meg, akikkel mi is kapcsolatba kerültünk a betegség során, és akiktől nagyon sok pozitív megerősítést kaptunk. Másrészt olyan érintetteket – akár mint családtag, vagy betegségben szenvedő –, akinek sikerült meggyógyulnia, vagy sikerült még hosszú éveket hozzátennie az életéhez. Hogy egy kis pozitív energiát tudjunk adni annak, aki ebbe a helyzetbe kerül.
– Dr. Tasnádi Tünde radiológus főorvos az esemény fővédnöke, és a radiológia oldaláról szakértőként lesz jelen az eseményen. Miért tartottad fontosnak, hogy ilyen módon is körüljárjátok ezt a témát?
– Egy rákos megbetegedésnek nagyon sok összetevője van, és a gyógyuláshoz is sokféle dolog kell. A legfontosabb a megelőzés lenne, de emellett annak, aki már belekerült ebbe, a különböző kezelések mellett jól jön a pszichés támogatás, a természetgyógyászat, a megfelelő táplálkozás. Sok apró építőelemből áll össze az egész, és mi próbálunk minél szélesebb skálát nyújtani. Fontos az is, hogy ez nem kimondottan csak nőknek vagy a női betegségekről szól, hanem általánosságban igyekeztünk megközelíteni ezt a témát.
– A nők jobban hajlandóak szűrésekre járni vagy beszélgetni erről a témáról, mint a férfiak? Van különbség?
– Erről nincs konkrét tapasztalatom. Inkább azt látom, hogy nagyon sok esetben nehezen nyílnak meg az emberek, nehezen vállalják fel ezt a betegséget. Akár egy ilyen előadással kapcsolatban is van, akiben felmerül, nehogy találkozzon valakivel, és az megtudja, hogy beteg. Nem szeretik az emberek a sajnálkozást, nem szeretik azt, hogy kérdezősködnek. A mai világban rengeteg különböző cég árusít mindenféle „csodaszereket”, és ha valakiről kiderül, hogy ilyen jellegű problémája van, akkor sokan akarnak valami ilyesmit rátukmálni. Ezért is nagyon fontos volt számunkra, hogy ne reklámozzunk semmit, semmilyen céggel nem szerződtünk. Semmit nem akarunk eladni a résztvevőknek, csak információt igyekszünk átadni.
– A rendezvény menetéről, illetve rendhagyó helyszínéről mondanál még néhány dolgot?
– A Csaba Center mozi termében lesz az előadás egy nagyon kedves felajánlás alapján, és persze az egész rendezvény díjmentes. Az előadások 15, 20, 30 percesek lesznek, köztük lesz egy kis átvezetés. Egy ismert színésznő, Komáromi Anett fogja a műsort vezetni, az előadások végeztével pedig lesz körülbelül fél óra, amikor az előadókhoz személyesen oda lehet menni és lehet velük konzultálni. Igyekszünk az előadás végén egy-egy szóróanyagot mindenkinek a kezébe adni, rajta a különböző előadók elérhetőségeivel, az általunk preferált weboldalakkal, hogy utána tudjanak tájékozódni részletesebben a résztvevők.
– Március 26-án, vasárnap 10 órakor kezdődik a rendezvény a Center Moziban, és nagyjából 3 órás időintervallumról van szó a plakát szerint. A részvétel díjmentes, de regisztrációhoz kötött. Hol lehet regisztrálni?
– Azért kötöttük regisztrációhoz a részvételt, hogy lássuk, mekkora teremre lesz szükségünk, mennyi emberre számíthatunk. A regisztrációra egy ilyen online időpontfoglaló rendszerben van lehetőség, ezen az elérhetőségen: https://remenyt-ado-utitarsak-eloadas.salonic.hu/. Viszont jött visszajelzés, hogy valakinek ez bonyolultnak tűnik. Éppen ezért megnyitottuk azt a lehetőséget is, hogy a rendezvény email-címén (remenytadoutitarsak@gmail.com) is lehet regisztrálni.. Valamint, aki nem regisztrált, de mégis úgy gondolja, hogy betérne az eseményre, a szabad helyek függvényében regisztráció nélkül is a helyszínen be tud jönni, ha lesz még ülőhely.
– Személy szerint te mit vársz? Mikor fogod úgy érezni, hogy sikeres az esemény?
– Erre pont a doktornő adott nekem egy nagyon pozitív visszajelzést a szervezés elején. Ha már egyetlenegy ember is elmegy egy szűrővizsgálatra, és időben elkapnak nála valami kórt azért, mert a plakátunk vagy az esemény eszébe juttatta azt, hogy tegyen valamit magáért, már megérte. Ha egy embernek tudunk segíteni, vagy tényleg időben diagnosztizálnak nála egy betegséget, akkor nem dolgozunk hiába. Remélem azért, hogy úgy 50 fő eljön majd. Biztatnék mindenkit, hogy vállalja föl, jöjjön el, és hallgassa meg ezeket az előadásokat. Igyekeztünk úgy összeállítani a programot, hogy ne nyomasztó, hanem pozitív hangvételű legyen az egész, és reményt adjon. Valamint az itt résztvevő előadók szinte mindegyike ajánlott föl valamilyen könyvet, utalványt, kezelést, vagy bármi olyan vizsgálatot, ami az ő szakterülete. Úgyhogy a helyszínen megjelent résztvevők között ki fogjuk sorsolni ezeket az értékes dolgokat.
Dr. Tasnádi Tünde: Időben felismerve a rák jó eséllyel gyógyítható
– Beszélgettünk arról Líviával, hogy mi volt a kiindulási pontja az eseménynek. De tekintsünk a jövőbe, tekintsünk előre. Mi lehet a célja egy ilyen rendezvénynek?
– Egy nagyon-nagyon hasznos, és nagyon előremutató kezdeti lépésnek érzem. Éppen ezért nagyon örömmel vettem, amikor felkértek, hogy aktív részese legyek ennek a programnak, és egy kis izgalommal vállaltam el ezt a feladatot. Úgy gondolom, hogy a rákbetegségről, illetve szakmámon és szakterületemen belül az emlőrák betegségről, az ehhez tartozó szűrésről, a korai felismerésről nem lehet elég sokat beszélni. Mindemellett a legfontosabb célunk mégis egy újabb szemlélet, a reményadás, és a reményre való fókuszálás. A remény arra, hogy ebből a betegségből meg lehet gyógyulni, hogy lehetőség van a végleges gyógyulásra. És be szeretnénk mutatni, hogy ez a rettegett betegség krónikus állapottá szelídíthető megfelelő gyógymódokkal, és olyan életminőség érhető el, amellyel a rákbetegségben szenvedők hosszú évekig elélhetnek még.
– Mi az, ami segítheti az ezzel a betegséggel küzdőket?
– Több nagyon fontos tényező van, az első és legfontosabb az a korai felismerés. Ugyanis a rákbetegség az egy olyan betegség, ami már klinikai tünetek nélkül ott van az emberek testében. Például az emlőrák szövettani típusától függően már évekkel előtte megjelenhet egy hölgynek a testében, ami előtt még ő tüneteket, tapintható csomót fog érezni. Ilyenkor egy mammográfiás felvételen láthatunk egy foltot, egy szerkezeti disztorziót, egy mikromeszesedést, vagy az ultrahangvizsgálattal látunk egy képletet, ami már felhívja a figyelmet a daganat létére. Rendkívül fontos, hogy még ebben az úgynevezett preklinikai stádiumban felismerjük a folyamatokat. Hiszen ekkor nagyobb eséllyel gyógyíthatóak. A másik, ami szintén nagyon reménykeltő, hogy a tudomány halad előre. Évről évre újabb és újabb eredmények születnek, amelyek segítik a páciensek végleges gyógyulását. Mindemellett nagyon fontos a pszichés támogatás is, és az, hogy ezt ne csak a páciensek, az érintettek kapják meg, hanem esetleg a családtagok is. Hiszen így lesz majd ennek igazán ereje.
– Azt hiszem, hogy ebben is segít majd ez az esemény, ahol nemcsak érintettek, hanem bárki, a családtagok is részt vehetnek, ahogy az előadók között is lesznek érintettek, családtagok is. Ön hogyan tapasztalja, miért vesszük rá magunkat nehezen a szűrésekre?
– Ez számomra is nehéz kérdés. Látom a számadatokat, hogy Magyarországon messze elmarad a szűrésen történő megjelenésnek az aránya az európai elvárható sztenderdtől is. Holott ezek sokszor ingyenesen rendelkezésre állnak a nők és férfiak számára egyaránt. Sajnos ezek a vizsgálatok egy kis kellemetlenséggel járnak, az emlőnek az összenyomásával, férfiaknál egy urológiai vizsgálattal. De mindig azt szoktam mondani a hozzám fordulóknak is, akik egy kicsit vonakodnak például egy mammográfiás vizsgálattól, hogy ez nem egy rendkívüli fájdalom, nem egy rendkívüli kellemetlenség. Egy pici rossz érzés, ami múló, néhány másodpercig tart. És mindig arra kell gondolni, hogy ezzel talán elejét vesszük egy kemoterápiának, ami sokkal nagyobb kellemetlenséggel járhat.
– Említette azt, hogy a rákos sejtek tulajdonképpen ott lappanganak a szervezetben. Mi az, amire esetleg a hétköznapokban jobban oda lehet, és oda kell figyelni, hogy ebből ne legyen komoly betegség?
– Ezeket szerintem nem is kell már annyira ismételni: az egészséges életmód, a megfelelő táplálkozás, a rendszeres testmozgás fontos. De fontos a pszichés támogatás is, hiszen a pszichés állapotunk nagymértékben meghatározza azt, hogy az immunrendszerünk hogyan működik. Amikor valaki szembesül a daganattal, nagyon fontos, hogy ne kerüljön annyira nagyon mélypontra. Egy jobb pszichés állapotban, egy jobb mentális állapotban a kemoterápiára is sokkal hatékonyabb, és sokkal jobban a gyógyulás felé vezet majd.
– Reméljük, hogy ez a vasárnapi esemény egy hagyományteremtő, vagy sorozatteremtő esemény lesz. Vannak-e már tervek a jövőre nézve?
– Mindig sok ötletem van, vannak tervek. Most úgy látom, rendkívül fontos az, hogy egy összekötő kapocs szerepet próbáljunk betölteni. Sajnos az egészségügyi rendszer nagyon túlterhelt. Sokan azt gondolják, hogy csak a betegek áldozatok ebben a túlterhelt rendszerben. De az orvosok, a kollégáim is áldozatok valahol, mert az időhiány nagyon feszítő. Ha összekötő kapocsként a civil szervezetek mellé beállna egy időszakos program Békéscsabán, ezzel szerintem segítő kezet tudnánk nyújtani a pácienseknek, és talán az orvoskollégáknak is megkönnyítjük a munkáját.
