A Földön 470 millió éve jégkorszak köszöntött be, miután egy aszteroida, vagyis kisbolygó felrobbanása óriási porfelhőt teremtett, ami a napsütés útjába állt. Az esemény éghajlatváltozást okozott, az addig többé-kevésbé egyféle klímájú Földön létrejöttek az éghajlati zónák, majd virágzásnak indult a biodiverzitás, vagyis fajok sokasága alakult ki. A tudósok most azt vizsgálják, hogyan állíthatna elő az ember valami hasonlót, hogy lehűtse a bolygó éghajlatát.
A svéd Lundi Egyetem és a chicagói Field Múzeum kutatói szerint a "váratlan felfedezés" segíthet a globális felmelegedés megfékezésében, ha az emberiség nem lenne képes csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását. "Elsőként sikerült kimutatnunk, hogy egy hatalmas porfelhő időnként drámaian lehűtötte a Földet" – mondta Birger Schmitz, a Lundi Egyetem geológusa, a kutatás vezetője.
Több mint egy évtizede keresik a tudósok a Föld hűtésének mesterséges módszereit a klímakatasztrófa elkerülésére. A Science Advances folyóiratban publikáló kutatók most annak lehetőségét vizsgálják, hogyan lehetne a műholdakhoz hasonlóan aszteroidákat Föld körüli pályára állítani, hogy por kibocsátásával folyamatosan szűrjék a napfényt.
– Mintha a szoba közepén állna az ember, és egy porzsák tartalmát rázná ki, csak sokkal nagyobb léptékben - foglalta össze ötletüket Birger Schmitz.
Forrás: HVG
-600x338.jpg)