A tudományos rendezvényt tető alá hozó Magyar Napfizikai Alapítvány gyulai székhellyel alakult meg 2017-ben. Az Almásy-kastély támogatásával pedig immár hetedik alkalommal várja a tudomány iránt érdeklődőket és hívja fel a figyelmet fontos tudományos tényekre, a Nap, mint égitest működésével kpcsolatosan.
Az alapítvány elsőleges célja a magyar nap- és heliofizikai tudományos és oktatói földi típusú észlelések körülményeinek megteremtése, nap- és heliofizikai észlelések lebonyolítása és az így nyert adatok feldolgozása, azok nyilvánosságra hozatala szakmai és ismeretterjesztő fórumokon.
– A napfizika, mint tudományág rendkívül fontos, hazánkban mégis kissé háttérbe szorított terület. Ezzel a rendezvénnyel emelni kívájuk az ázsióját. A távcsőbemutató során mindig sok értékes visszajelzést kapunk. A felnőttektől általában azt, hogy a Nap nem egy unalmas égitest, időszaktól függően ugyan, de rengeteg aktivitást lehet érzékelni a felületén. A gyerekek őszinte rácsodálkozása a világegyetem nagyságára biztos felüdülés a tudós lelkeknek, egyben megmutatja a tudományos ismertterjesztés fontosságát is – mondta el Korsós Marianna, a Magyar Napfizikai Alaptvány képviseletében.
A Nap, vagy legalábbis, amit a távcsővön keresztül láthatunk belőle. (Fotó: Kovács Dénes/behir.hu)
Az alapítvány létrehozója, professzor dr. Fáy-Siebenbürgen Róbert úgy fogalmazott: a napkitörések valós veszélyt jelentenek a modern idők társadalmára, az áramellátásra. Vizsgálodásaik tárgyát ez képezi, és az ezekre való lehetséges felkészültség növelése, az arra adható válaszreakciók keresése. Hozzátette: egy-egy komolyabb napkitörés akár 2-10 évig terjedő áramkimaradást okozhatna. Az 1859-es Carrington-esemény, az eddigi legerősebb feljegyzet geomágneses vihar az akkori távíró-rendszert megbénította és még halálos áldozatot is követelt.
Galéria
