Hova vihetjük a használt akkumulátort?
Szakértők arra figyelmeztetnek, hogy több száz komoly tűzesetet okoznak évente olyan használt akkumulátorok, amiket az emberek a kukába vagy a szelektív hulladékgyűjtőbe dobnak ki – írta a The Guardian az Enviromental Services Association (Esa) adatai alapján.
A háztartási hulladék közé kerülő akkumulátorokat a begyűjtés vagy feldolgozás közben gyakran összezúzzák vagy átszúrják. A lítiumion- és nikkel-fémhibrid akkuk ilyenkor hajlamosak kigyulladni vagy felrobbanni, így a környezetükben lévő tárgyak is lángra kaphatnak. Ebből olyan tűzesetek is kialakulhatnak, amelyekhez nagy erőkkel kell kivonulniuk a tűzoltóknak, és akár emberéletet is veszélyeztethetnek.
Idén csak márciusig legalább 250 tűzeset volt biztosan a lítiumionos, helytelenül kidobott akkumulátorok számlájára írható az Egyesült Királyságban, amelyek hulladéktárolókban és újrahasznosító létesítményekben ütöttek ki.
Lítiumion-akkumulátorok vannak általában a laptopokban, a tabletekben, a mobiltelefonokban, Bluetoothszal működő eszközökben, a villanyborotvákban, a fogkefékben és az e-cigarettákban is. Mivel egyre több van az ilyen akkumulátorokbkól, a szakértők szerint egyre nagyobb problémát fognak okozni mindaddig, amíg az emberek nem változtatnak a szokásaikon. Éppen ezért nem győzik hangsúlyozni annak fontosságát, hogy az emberek az akkumulátorokat és elektronikai hulladékokat az arra kijelölt gyűjtőkben helyezzék el.
Az elemek és akkumulátorok hulladékának átvételéről a 181/2008. kormányrendelet szól. Ennek értelmében az akkumulátorokat árusító helyeken kötelező visszavenni a használt akkukat. Magyarországon évente kb. 20 ezer tonna akkumulátort gyűjtenek be.
A lemerült ólom-sav akkukat akkumulátor-kereskedésekben, autószervizben, benzinkutakon is ingyen le lehet adni; nem kell hozzá vásárolni is az adott helyszínen. A kisméretű akkumulátorok és elemek begyűjtési hálózata is egyre bővül, mind több műszaki üzlet, áruház, mobiltelefon márkakereskedés helyez ki gyűjtőládát.
Mi a helyzet a ceruzaelemekkel?
Egy kifogyott elem akár egy időzített bombának is nevezhető, főleg akkor, ha nem megfelelően helyezzük el, miután kifogyott belőle az energia. Ha beledobjuk a háztartási szemétbe és utána a szeméttelepre kerül, ott az esővíz kimossa belőle a nehézfémeket, ezzel szennyezzük vele a talajt és a környezetünket.
Az elhasznált szárazelemek és akkumulátorok veszélyes hulladékok, ólmot, higanyvegyületeket, kadmiumot, cinket, lítiumot, nikkelt, valamint savakat tartalmaznak. Semmiképpen nem szabad, hogy a kommunális szemét közé dobjuk, elássuk a talajba, tűzbe vagy vízbe dobjuk őket. Ugyanakkor ezek a fémek értékesek és felhasználhatók a gyártás számára, ha megfelelően helyezzük el az elhasznált elemeket.
Akkor, amikor az elemet bedobjuk a szemetes edénybe körülbelül 22 millió köbméter települési szilárd hulladékot szennyezük el.
Az elemeket minden városban a meghatározott helyenek lévő gyűjtőládába kell dobni. Ilyenek több üzletnél, elektornikai áruháznál vagy akár iskolánál is ki vannak helyezve. ( Itt található egy útmutató arról, milyen hulladékot hova szabad dobni. )
Békéscsabán például a Media Markt szaküzletben lehet leadni az e-hulladékot.
– A hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezés (e-hulladék) a kommunális hulladéktól elkülönítetten gyűjtendő, települési hulladékként nem ártalmatlanítható! Az általunk forgalomba hozott, vagy azzal jellegében és funkciójában megegyező, használt vagy hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezést kérésre átvesszük Öntől az Áruházainkban, vagy házhozszállításakor a nálunk vásárolt új termék birtokbaadásának helyszínén. Az átvétel díjmentes, illetve ezen felül még kormányrendeletben (197/2014) meghatározott összegű árengedményt is biztosítunk új termék vásárlása esetén, a vásárlás napján és helyszínén átadott e-hulladék után – áll honlapjukon.
A magyarországon keletkező szárazelem-hulladék évente 1400 tonna körüli. Leggyakrabban a szárazelemek kerülnek a szemétbe, mivel ezek gyorsan elhasználódnak és nem újratölthetők. Néhány tíz elemcsere helyett érdemes beszerezni egy akkumulátort és hozá töltőt.
Hulladékudvar épül Békéscsabán
A júniusi ülésén döntött a Békéscsaba közgyűlése arról, hogy a Délkelet-Alföld Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer Létrehozását Célzó Önkormányzati Társulás (DAREH) hulladékudvart építhessen a megyeszékhelyen. Az önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok közül a vasúti sínek mentén, a Kígyósi utca mellett lévő ingatlan egy része felel meg a feltételeknek.
A pályázatban ingatlan vásárlás költsége nem elszámolható, így a DAREH nem lesz tulajdonosa, csupán használója a helyszínnek. A Kígyósi utca melletti ingatlanon mintegy 1300 négyzetméteres, az áthaladást biztosító rész 81 négyzetméter.
