Otthon tudja, az iskolában nem – Mit kell tudni a teljesítményszorongásról?

2021. február 6. 08:07 | Vári Bianka

„Mutasd meg, milyen ügyes vagy!” Ilyen és ehhez hasonló mondatokkal már egészen kis korukban komoly elvárásokat állíthatunk a gyermekek elé. Lugosiné Pál Ildikó szerint a buzdítással egy burkolt elvárást is megfogalmazunk, ami negatívan hathat az arra érzékenyebbekre.

Az elvárásoknak nem könnyű megfelelni. A biztatónak szánt felszólítás mozgósítja a gyermeket és pozitívan hat rá, de van olyan eset, amikor az ellenkezője történik. Ilyenkor a kudarctól való félelem negatív hatással van a teljesítményre. A teljesítményszorongás kialakilásáról, okairól, tüneteiről és kezeléséről Lugosiné Pál Ildikó pszichoilógust kérdeztük.

 

A legfontosabb motiváló személy a szülő!

Egy kisgyermek számára a legerősebb motiváció a szülő. Kicsi korban még nem belülről fakad a motiváció, nem magának akar megfelelni, hanem elsősorban a szülőknek. Kisiskolás korban pedig a tanítók is  meghatározóvá válnak, így a gyermekekben megjelenhet a szorongás, hogy vajon elég jó vagyok-e, elfogadnak-e akkor is, hogyha tévesztek vagy hibázok.

Maga a teljesítményszorongás egy normális jelenség: izgulunk, amikor felelünk vagy dolgozatot írunk. Optimális esetben a szorongás segít a felkészülésben és a legjobb eredményt hozza ki belőlünk. Van azonban egy olyan teljesítményszorongás, amelynek mértéke átcsap a gyermek felett, emiatt gyengébben teljesít. Ez a debilizáló szorongás.

 

Mit jelent a debilizáló szorongás?

Ez a jelenség többféle okra visszavezethető. Egyrészt nagy szerepet tölt be a személy temperamentuma. Aki eleve szorongóbb, az könnyebben válik teljesítmény-szorongóvá. Emellett a környezeti tényezők is meghatározók, ilyen lehet a szülők felőli magas elvárás. Például egy magas értelmiségi családnál kimondatlanul is elvárás lehet a diploma megszerzése. Az is előfordulhat, hogy a szülő saját, beteljesületlen vágya jelenik meg a gyermekkel szemben támasztott elvárásaiban, és ha ezen alulteljesít a gyermek, azt a szülő a maga kudarcaként éli meg. Egy esetleges tanulási zavar is fokozhatja a szorongást, illetve a pedagógus nem megfelelő hozzáállása.

 

Feltételhez kötött szeretet

A gyermek sokszor úgy realizálja az elvárásokat, hogy ha nem teljesít megfelelően, akkor nem lesz szerethető, ez pedig igen nyomasztó érzés. Debilizáló szorongás a merev szülői attitűdtől is kialakulhat. Itt a sok szigorú elvárás mellől hiányzik a dicséret: ez szintén lelombozza a gyerekeket, emiatt nem tudnak jól teljesíteni.

Az is előfordulhat, hogy a háttérben olyan múltbéli eset áll, amikor szereplés közben leblokkolt a gyermek, kinevették vagy kicsúfolták a társai. Ez indukálhatja, bizonyos esetekben súlyosbíthatja ezt az állapotot.

 

Miről ismerhető fel?

Az egyik leggyakoribb, amikor a szülők arról számolnak be, hogy otthon tökéletesen tudja az anyagot a gyermek, azonban az iskolában sorozatosan rossz eredményeket szerzett, nem tudta visszaadni a tudását. Az is előfordulhat, hogy egy-egy számonkérés előtt nehezen tud elaludni vagy izzad a tenyere, esetleg elkezdi a körmét rágni. Jellemző emellett, hogy reggelente különböző, szomatikus tüneteket, hasfájást, fejfájást produkálnak, azonban hétvégén vagy ünnepekkor ezek a tünetek eltűnnek.

Ha nagyon sűrűn mondja a gyermek a negatív gondolatait, az elindíthatja az úgynevezett Pygmalion-effektust. „Nem fog sikerülni, semmi nem fog eszembe jutni.” Amikor sorozatosan ilyen kijelentéseket tesz, az nagy valószínűséggel be is fognak válni.

 

Nagy a szülő felelőssége

Ha jó a kapcsolat szülő és gyermek között, ritkábban alakul ki teljesítményszorongás. A sok humor és játék segít oldani a szorongást. A legfontosabb, hogy a szülő nyitott legyen és empatikus. Támogassuk a gyermeket, fogadjuk el úgy, ahogy van. Ha gyengébb jegyeket hoz, akkor se az eredményt értékeljük, hanem az igyekezetet. Erre vonatkozó kutatások azt bizonyították, hogy azoknál a gyerekeknél, akiknél a szülők a teljesítmény helyett a hozzáállást, a ráfordított időt értékelték, sokkal sikeresebbek lettek.

Tipp: Mutassuk meg a gyerekeknek, hogy hibázni lehet. Mi, felnőttek is követünk el hibákat, ezeket pedig ki kell javítani, meg kell oldani az adott helyzetet. Ahhoz, hogy a gyermek kiegyensúlyozott személyiség-fejlődésen menjen keresztül, ahhoz hozzá kell tenni, hogy lehet hibázni és tévedhetünk.

 

Hogyan kezelhető?

Amikor már ismeri a pedagógus a diákját, akkor érdemes személyre szabott számonkérést bevezetni. A befektetett munkát is lehetne értékelni, illetve a gyermektől megfelelő módon kikérdezni az anyagot. Biztonságos légkört kell teremteni, ehhez nagyon fontos kisiskolás korban, hogy a szülők ne iskolát, hanem tanítót válasszanak. Olyat, akinél azt érzik, hogy azt tudja adni, ami az ő gyermekének feltétlen szükséges.

Azon kívül, hogy együtt vagyunk és játszunk, a közös testmozgás, a kreatív tevékenység, a filmnézés, a zenehallgatás, a társasjáték, a relaxációs mesekönyvek mind segítenek. Ám ha a szülő úgy látja, hogy már nem tud segíteni, érdemes szakemberhez fordulni.

További programok »

FEL