– Békéscsaba vízgazdálkodási tervéről júniusi ülésén tárgyalt Békéscsaba képviselő-testülete. Miért volt szükség ennek a tervnek az elkészítésére?
– Megvan a maga fontossága és szerepe minden olyan stratégiai jellegű dokumentumnak, amely a város működésével, fejlesztésével, jövőjével foglalkozik. Egy, a város vízgazdálkodási létesítményeinek a fejlesztését célzó TOP Plusz projekt révén lehetőség nyílt arra, hogy elkészülhessen az az integrált vízgazdálkodási terv, amely megmutatja, hogy mi a helyzet jelenleg, és milyen irányba kell mennünk annak érdekében, hogy a város hosszú távon élhető maradjon. Fontos, hogy válaszokat adjunk arra is, hogyan tudunk reagálni a klímaváltozás hatásaira, a nagy szárazság okozta problémákra.
– A 200 oldalas tanulmány konkrét javaslatokat is tartalmaz arra, mi a teendő. Melyek ezek közül a legfontosabbak?
– Amikor irányt mutat Békéscsaba számára ez a vízgazdálkodási terv, akkor rámutat arra, hogy egy fontos paradigmaváltásra van szükség Békéscsaba esetében – mint ahogy az egész ország tekintetében is. Akik figyelemmel kísérik a híradásokat, tudják, a vízügyi- és az agrárkormányzat milyen erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy a vízgazdálkodásban a vízelvezetés központú gondolkodásunkból átforduljunk a vízmegtartás, vízvisszatartás irányába. A dokumentum arra is rávilágít, hogy Békéscsaba vízgazdálkodási létesítményei, az árokrendszerei, a csapadék- és belvízelvezető rendszerei működtetése tekintetében meg kell tenni ezt az irányváltást. A hangsúlyt a vízmegtartásra, vízvisszatartásra kell helyezni.
Fontos kérdés, hogy miért kell ezt tennünk. Emlékezzünk vissza arra, hogy mielőtt Békéscsabán megvalósult volna a szennyvízberuházás, szinte folyamatosan problémát okozott a belvíz kezelése. A szennyvízcsatornázás óta tehát az elmúlt bő tíz esztendőben nem küzdöttünk belvízkezelési problémákkal. Viszont most küzdünk a klímaváltozással, a tartós szárazsággal, hiszen szinte az év minden szakaszában csekély mértékű a csapadék. Ráadásul nemcsak a csapadék összmennyiségének a csökkenése a gond, hanem az is, hogy amikor mégis hullik, az nagyon kiegyensúlyozatlan módon és mértékben történik. Esetenként rengeteg eső esik, máskor egy szemernyi sem, ezért is fontos, hogy a környezetünkben történő károkozás nélkül megoldjuk ezt a problémát. Több irányú feladatokat ró mindannyiunkra ez a helyzet.
– Mennyiben változtathatja meg az életünket a terv, illetve annak a megvalósítása?
– Néhány évtizeddel ezelőtt még rendkívül kiterjedt mezőgazdasági és egyéb funkciójú csatorna volt Békéscsaba közigazgatási területén belül is. Ezek egy részét beszántották, van olyan, amelyet némiképp elhanyagoltak. Napjaink történései a fókuszba emelik, hogy egyáltalán tudunk-e érdemi mennyiségű termést betakarítani a földekről, hogy mennyi olyan csatornarendszerünk van, ami használható vagy helyrehozható és milyen állapotban vannak a vízkormányzó berendezések és létesítmények. Békéscsaba önkormányzatának fel kell vennie a kapcsolatot a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatósággal, az agrártárcához kapcsolódó szervezetekkel annak érdekében, hogy összehangolt együttműködés legyen, és amikor mód nyílik arra, hogy vizet vegyünk ki a térség folyóiból, vagy a lehulló csapadékot elraktározzuk, megtartsuk, akkor ez megtörténjen. Az így megtartott vizek szivárgó hatása következtében jelentős területek talajvízszintje emelkedhet, amelynek a kedvező hatása érezhető lesz a növényeken is.
– Fontos kérdés vízgazdálkodás mellett a fásítás is.
– Le kell szögeznünk, hogy mindaz, amit teszünk, nem hoz azonnali eredményt, de ha határozott, szakmailag jól formált és következetes munka folyik ebben a tekintetben, akkor 20-30 éves távlatban el lehet oda jutni, hogy normalizálódjanak a viszonyok. Békéscsabán van például egy Öntözött rét nevű terület, ami nem ok nélkül viseli ezt a nevet, hiszen évszázadokon keresztül itt a vizet tudatosan használták. Ha tehát visszamegyünk ebbe az irányba, akkor ennek nem pusztán a talajvízszint emelkedésére lehet közvetlen és kedvező hatása. Ha például a gazdákkal együttműködésben, megállapodások alapján bizonyos művelt területeket időszakosan elárasztunk, annak egyik kedvező hatása, hogy elősegítjük a talajba való szivárgását, hiszen a legjobb vízmegtartó eszköz a talaj. Fontos továbbá az is, hogy a kipárolgó hatás eredményeképpen valamilyen mértékben elindulhat a felhőképződés, amely az eredményezheti, hogy lokálisan bizonyos csapadékképződés is megjelenjen. A kipárolgást, a felhőképződést pedig a kiterjedtebb fásítások, erdősítések jelentős mértékben segítik. Ezért nagyon fontos, hogy a város folytassa az erdősítést, a fák telepítését, hisz ezzel a következő generációk számára a jövőt lehetünk képesek biztosítani.
– Milyen lehetőségei vannak az önkormányzatnak arra, hogy elindítsa a javasolt fejlesztéseket?
– Erre megvannak a modellek, az ország különböző térségeiben, a vízügyi igazgatóságok tevékenységében ez határozottan látható ma már. Keresik a módját annak, hogy akár amikor van egy időszakos árhullám, akkor a többletvizeket kikormányozzák azokra a területekre, ahol csatornák, árokrendszerek vannak. Ahol tudunk vizet tartani ezeken a területeken, ott már el tud indulni ennek a kedvező hatása. Több évtizedes távlatban pedig a minket körülvevő táj egészét illetően kedvező elmozdulások lehetnek. Ma fontos, elengedhetetlen, sürgős feladataink vannak ezzel összefüggésben.
– A TOP Plusz projekten kívül van-e olyan elképzelése, pályázata az önkormányzatnak, ami már elindult, és ugyanebbe az irányba mutat?
– A LIFE+ projekt keretében van lehetőségünk 100 millió forint nagyságrendű pályázati forrás felhasználásával a város több területén fásítani, erdősíteni, illetve erdőrekonstrukciót végrehajtani. Ennek részét képezi a CsabaPark területén kétszer 1,5 hektár területű erdőnek a megújítása. Akik kijárnak a CsabaParkba, azok láthatják, hogy egyes területein jelentős száradás, fapusztulás tapasztalható. Ezt a folyamatot meg kell állítanunk, meg kell fordítanunk. Ennek részeként történik meg kétszer 1,5 hektár területen az erdőnek a megújítása. Azt is tudjuk, hogy a CsabaPark alapvető problémáját két dolog képezi, az egyik, hogy a ’70-es években telepítették a parkerdőt, és bizony ott viszonylag rossz minőségű talajok voltak, alacsony humusztartalommal. Ez az egyik probléma, a másik pedig a nedvességtartalom alacsony szintje a területen. amennyiben Kisfényesi sori csatornában és a Körte sori csatornában tudunk a következő időszaktól kezdődően vizet tartani, akkor annak már viszonylag rövidtávon meg tud jelenni a kedvező hatása. Erdészektől úgy hallottam, ezeknek a csatornáknak a néhányszáz méteres vonzáskörzetében már meg tud emelkedni a talajvízszint, és ennek a kedvező hatását tudják a fáink, az erdeink élvezni.
