A diabétesz kontroll alatt tartása folyamatos odafigyelést igényel a mindennapokban, legyen szó a rendszeres testmozgásról, tudatos táplálkozásról vagy a következetes szakorvosi konzultációkról, azzal viszont továbbra is kevesen vannak tisztában, hogy a legnagyobb veszélyt a betegség súlyos szövődményei jelentik. A szív- és érrendszeri elváltozások vagy a vesekárosodás a vezető halálokok közé tartozik a magyarok körében, melyek komoly terhet jelentenek az egészségügyi ellátórendszer számára is.
A diabetes mellitus más néven diabétesz, cukorbetegség, cukorbaj, egy szénhidrát-anyagcsere zavarral járó krónikus betegség, amelynek oka az inzulin viszonylagos vagy teljes hiánya, az inzulinhatás elmaradása, illetve bizonyos körülmények között ezek együttes előfordulása. A cukorbetegség klinikai tünetei nagyban függenek attól, hogy milyen típusú diabetesről van szó.
A diabétesz talán legnagyobb csapdája, hogy miközben önmagában is rendellenességeket okoz a szervezet működésében, az érintetteket számos más súlyos szövődménynek is kiteszi.
Füzesi Brigitta, a Cukorbeteg Egyesületek Országos Szövetségének elnöke hangsúlyozza, hogy a cukorbetegek közel felénél alakul ki visszafordíthatatlan vesekárosodás. Becslések szerint az idült vesebetegségben szenvedők száma Magyarországon meghaladja a 1,5 millió főt. Az összes eset közel 40 százalékáért a cukorbetegség felelős. A páciensek kétszer akkora eséllyel szorulnak kórházi kezelésre más betegségekkel összefüggésben is. Körükben jóval gyakoribb a szívelégtelenség előfordulása, a koszorúér-rendellenességek és a stroke is.
– Bár modern, fogyasztói világunk sokszor hajlamos azt sugallni, hogy az elhízás elsősorban esztétikai kérdés, de valójában jóval inkább egészségügyi- és sajnos mára egészséggazdasági tényezővé vált. Az elhízás több mint húszféle szövődményes betegséget okozhat, közülük a leggyakoribbak a magas vérnyomás, a szív- és érrendszeri megbetegedések, a 2-es típusú diabétesz és egyes daganatos megbetegedések. Egyes becslések szerint hazánkban önmagában 200 milliárd Forintot meghaladó kiadást generál évente az egészségügyben – mondta el Dr. Simonyi Gábor, a Magyar Obezitológiai és Mozgásterápiás Társaság főtitkára.
– Az elhízás kialakulásában számos tényező vesz részt, de nincs egyelten „gén”, amely elhízáshoz vezetne, és sajnos nincs egyetlen „csodaszer” sem ellene. A túlsúly kezelésének elengedhetetlen része az életmódváltás, ha lehet minél előbb, hiszen, ha valaki évtizedekig elhízottként élt, azt nem lehet meg nem történné tenni azzal, hogy 20 év után hirtelen lefogy az illető, mivel a társbetegségek ekkor már sokszor kialakultak. Ugyanakkor a fogyással kedvezőbbé válhatnak az egyes szív- és érrendszeri kockázati tényezők – tette hozzá a tanár úr. Azonban az életmódváltás gyakran nehéz, és sok esetben önmagában nem eredményez tartós testsúlycsökkenést, többek között a szervezet védekezőmechanizmusai miatt. Az életmódváltás fenntartása hosszú távú, komplex stratégiát kíván, melynek a diéta, testmozgás mellett szerves részét képezheti a megfelelő gyógyszeres, esetleg sebészi beavatkozás.
