Nőtt a vásárlóerő 2018-ban: Évente átlag 2,16 millió forintot költünk el

2018. november 1. 07:35 | behir.hu

Magyarországon az átlagos vásárlóerő évi 6654 euró (2,16 millió forint), amely 7 százalékos növekedést jelent az egy évvel korábbihoz képest - derül ki a Gfk „Vásárlóerő Európa" tanulmányából. A magyar vásárlóerő európai átlagnak közel a 47 százalékát éri el, így Magyarország a 30. helyre kerül, közvetlenül Lengyelország mögött. 

A vásárlóerő az adózás után egy főre jutó, rendelkezésre álló, elméletileg elkölthető éves jövedelmet jelenti (beleértve bármilyen állami juttatást). A számítás alapjául a személyi jövedelemadó-bevallásból származó adatok, a társadalmi transzferekkel kapcsolatos statisztikák és a gazdasági intézetek előrejelzései szolgálnak. A totál vásárlóerő értékei azt az elméletileg elkölthető jövedelmet tükrözik, amelyet a lakosság fogyasztásra, illetve az állandó havi kiadásokra fordít, úgymint lakbér, közműdíjak, jelzáloghitel, magánnyugdíj-pénztári befizetés és egészségbiztosítás, továbbá rekreáció, illetve közlekedés.

 

 

A magyar megyék listáját továbbra is Budapest vezeti egy főre jutó 8191 euróval (2,66 millió forint) a budapestieknek az országos átlagnál 23 százalékkal magasabb összeg áll rendelkezésükre. Magyarország 20 megyéjéből hét megyében a vásárlóerő az átlag felett van. Ezek Budapest és környéke, illetve a Dunántúl. A közvetlenül Ausztriával határos Győr-Moson-Sopron megye vásárlóereje közelíti meg a legjobban Magyarország átlagát. Ebben a megyében a lakosoknak az országos átlagnál 1,7 százalékkal több pénzük van a kiadásokra. Az ország északkeleti részén, a Romániával és Ukrajnával határos Szabolcs-Szatmár-Bereg megye áll az utolsó helyen Magyarország megyéi között. Itt az egy főre jutó vásárlóerő 5281 euró, ami az országos átlag közel 80 százaléka és az európai átlag 37 százaléka.

 

Forrás: Napi.hu

További programok »

Gazdaság

Illegális tevékenységek is szerepet játszhattak a madárinfluenza terjedésében

A zártan tartás elmulasztását, illegális tartást és baromfi, illetve baromfitermékek illegális árusítását is tapasztalta az állategészségügyi hatóság az ősz óta tartó madárinfluenza járvány során. A betegség gyors terjedésében ezek az illegális tevékenységek is jelentős szerepet játszhattak. Derül ki a Nébih sajtóközleményéből.
2024. december 21. 18:48
FEL