Nemrégiben megírtuk, hogy Cseh Isti hangszerelte, mi több, „zúzdásította” az Európa 2020 című opust. Akkor tegeződtünk, naná, hogy most is.
– Én még oroszul tanultam, persze legfeljebb csak jelenteni tudok, de mit jelent az új dalod címe: The Bastard of King Sigmund? Jó, egy picit értem, de…
– Zsigmond király fattya, aki Hunyadi János volt. Hozzá kell tennem, hogy nagy hódolója vagyok Bán Mór író Hunyadi sorozatának, ő inspirált a középkori irányba. Igazából Hunyadi számomra egy nagyon kedves történelmi személy, s mivel a számot egy kicsit középkorisara írtam, úgy gondoltam, ezt most neki dedikálom.
A klip előélete, hogy eredetileg egy étteremlánc reklámjához készült, de az egy nagyon rövid munka lett volna; ám hamarosan úgy éreztem, hogy rám talált ez a középkori hangulat, a szerelemgyerekem lett és kihúztam a határait. Ők mást kaptak, ez meg maradt az enyém.
– Már a klip elején van egy nagyon érdekes hangszer: fémcselló?
– Igen! Nos, az előzmény az, hogy a békéscsabai gitártanárom, Varga Zsolt készített egy Radnóti színdarabot és engem kért fel, hogy írjak hozzá zenét. A darabnak most lett volna a premierje a szerbiai Borban, csak sajnos a vírus miatt elmaradt.
– Pardon! Mekkora megtiszteltetés, hogy a korábbi mestered kért meg, hogy írj neki zenét.
– Hatalmas! Amire te gondolsz, az egy fémcső, amin van két húr, és egy vonón játszok rajta. Ez volt a konkrét radnótis koncepció, hogy egy olyan hangszert használok, amit ők a koncentrációs táborban meg tudtak csinálni. Hegedűt vagy gitárt nem tudtak volna szerezni, ellenben vascsövet és két drótot igen. Majd ezt átemeltem ebbe a projektbe.
– Hány hangszeren játszol a klipben?
– Van ez a cselló-féleség; az elektromos és fémhúros akusztikus gitár; egy olyan fémhúros akusztikus gitár, amely módosítva van, mert annak is csak két húrja van, amit ütögetek; basszusgitár; ukulele; mandolin; kaval és egy csomó szoftverdob; továbbá egy nagyszimfonikus zenekar is belekerült.
– Számomra mindig is felfoghatatlan, hogy egy zeneszerzőknek milyen agya lehet, hogy számtalan szólamot hall a fülében.
– Nekem mindig az a bajom, hogy túlírom a kompozíciókat. Aztán amikor leadom, akkor megkapom, hogy nagyon sok minden történik a műben és nehéz ennyi mindere figyelni, azt követően ki kell venni jó néhány hangszert. Ehhez most nem nyúltam hozzá.
– Mire számítasz? Azt tudom, hogy már jelentős nemzetközi mozis ismeretséggel rendelkezel, Elképzelhető, hogy valaki felhív LA-ből, hogy „Hi, Steve! Csinálj ebből egy hosszabb munkát, és gurítok sok-sok dollárt!”.
– Az elképzelhető, hogy idővel sok helyre licencelik. Hans Zimmernek is vannak olyan zenéi, amelyek megszülettek, majd megvásárolták a felhasználási jogot hozzá és több projektben is felütötték a fejüket.
– Sok-sok reklámzenében hallok mondjuk Queen-dalokat. És úgy érzem az annyira nem eredeti.
– Az a baj, hogy számtalanszor maga a megrendelő ragaszkodik hozzá. Én is jártam így egy Guns n’ Roses nótával. Konkrétan tudták, hogy az eredetit nem használhatják, így megkértek, hogy játsszam fel én.
– De akkor majd egyszer csak kopogtatnak Axl Rosesék ügyvédjei.
– Nem kell kopogtatniuk. Majd egyszer csak érkezik egy szép vastag számla. Ez sajnos benne van a szakmában. Például egy éve egy lakóparknak csináltam egy zenét, és oda épp Hans Zimmer Batman filmzenéjét szerették volna a megrendelők.
– Nem tartasz attól, hogy egy sötét stúdióban éled le az egész életed, mert például ahogy a múltkor mesélted, olykor napi 18 órát is dolgozol?
– Most a jövőépítés fázisában vagyok, de bízom benne, hogy ez a sok befektetett munka egyszer megtérül.
(A felvételt a Studio Raw készítette.)
