Mitykó: Kiugrási pont lehet a művészek számára az online tér

2020. május 15. 08:54 | Csiffáry Zsuzsanna

Hogyan alakultak át a művészek mindennapjai a koronavírus-járvány miatt? A járványhelyzet miként gyakorol hatást a művészek munkásságára? Miként fogalmazódik meg az elkészült alkotásban az emberek érzelmi világa, hangulata? Többek közt ezekre a kérdésekre kerestük a választ Mitykó György kiállításszervezővel.

– Hogyan változtatta meg a jelen helyzet a művész életét?

– Tapasztalataim szerint a művészek ezt az időszakot az elmélyülésre, az alkotásra fordítják. A kortárs képzőművészet egy olyan vizuális kísérlet, melyben a művész reflektál a kor jelenségeire, aktuális kérdéseire. A jelen helyzet számos új kérdést vet fel, ezek megfejtésére több idő jut a karanténban. Új kérdésekre új válaszok születnek, amelyeket a művész leképez a készülő műben. Mint minden embernek, a művésznek is szüksége van financiális javakra a megélhetéshez, a járványhelyzet pedig nem alakítja kedvezően az eladásokat. Némiképp biztosabb a helyzete a művésztanároknak, akik a pedagógusi munkájuk által rendszeres jövedelemhez jutnak. Általánosságban elmondható, hogy az ismert és korábban számottevő eladással bíró művészeket is érinti a keresletcsökkenés.

 

– Hogyan befolyásolja a járványhelyzet a képzőművészetet?

– Érdekes új trendként jelent meg a klasszikus műalkotások koronavírusra hangolása. Kreatív módon átdolgozott műalkotások, illetve az azok ihlette fotók járják be a szociális médiát az interneten. A lakásban fellelhető dolgokból születnek meg az ismert műtárgyak "XXI. századi karantén-reprodukciói". Mindez márciusban kezdődött és végigsöpört az egész világon. Egyes múzeumok oly módon támogatják ezeket a humoros kezdeményezéseket, hogy meg is osztják honlapjukon a tartalmakat, mint például a Los Angeles-i Getty Múzeum (a tartalmat ide kattintva lehet megtekinteni - a szerk.). Itt rögtön találkozhatunk Van Gogh íriszeinek fagyöngyből és sárgarépából kreált karantén‐reprójával. Sőt, újabban már Mona Lisa is sebészeti szájmaszkban mosolyog...

 

Galéria

 

– Hogyan hatnak a kataklizmák a műtárgykereskedelemre?

– A műtárgyak kereskedelme átvészelt már jó néhány katasztrófát. Feltehetőleg még időszámításunk előtt jelent meg a műtárgyak árverésen való értékesítése, de ekkoriban minden mást is árultak (embert is). A kései középkor jelentett fordulópontot a művészet felértékelődése szempontjából. Az ipari és mezőgazdasági befektetések nem tartották meg az értéküket, s megjelent egy új befektetési forma, a műtárgybefektetés. Az emberek a háborúkban és bajokban igyekeztek megvédeni a műtárgyaikat, de a jó üzletek békeidőben köttettek.

Az 1347-es középkori, nagy pestisjárvány 6 évig tartott, s a drámai társadalmi hatások mellett a művészetre is erőteljes hatást gyakorolt. A rémülettől még a százéves háború is félbeszakadt, s a pestis hatásának köszönhető a XV. században megjelenő danse macabre, azaz a haláltánc műfaja. Ezen műveken a halál jellemzően csontváz formájában megjelenve táncba viszi, majd a sírba kényszeríti az élőket nemtől, kortól és társadalmi hovatartozástól függetlenül. A pestis olyan halálozási adatokat produkált, hogy volt, amikor mindössze 18-20 év volt a születéskor várható élettartam. Összehasonlításképp: 2016-ban, Magyarországon ez a mutató 76,2 év volt.

A műalkotások megítélése is változott az idők folyamán. Régen a műalkotásnak szépnek kellett lennie. Aztán jöttek a "csavarok"...
A dadaizmus is egy kataklizmára, az első világháborúra adott művészi válasz. A zseniális képzőművész, Marcel Duchamp például azt állította, hogy a művész az aláírásával a műalkotás magaslatába tud emelni egy egyszerű használati tárgyat. Ezzel megalkotta a ready-made-et, azaz a készterméket a művészetben. Így lett műalkotás a lapátból, forrás a wc csészéből. Nagy-Britannia leggazdagabb művésze, Damien Hirst például ahelyett, hogy kolbászt és hurkát csinált volna a disznóból, inkább formaldehidbe áztatta, s egy akváriumban műalkotásként adta el mintegy 1,5 millió fontért. Az aukciót a neves brit műkereskedő, Charles Saatchi szervezte, ám ehhez nem kellett kataklizma. Vajon mit szólna ehhez Jókai, aki maga is gyakran bosszankodott a műtárgyak túlárazása miatt...



– Milyen lehetőségeket rejt az online tér képzőművészeti vonatkozásban?

– Hatalmas lehetőségnek tartom, hogy bejárhatjuk a világ nagy múzeumait és képtárait a kanapénkon ülve, az internet segítségével. Az ebben rejlő lehetőséget a galériák is felfedezték, mivel az online tér jól használható mind új tehetségek felfedezésére, mind a művészek ismertségének növelésére. Ha online tárlatot hirdetnek egy témában, s a beérkezett és beválogatott művekre szavazni is lehet, akkor a legtöbb szavazatot kapott mű vagy művek alkotói akár önálló, online kiállítási lehetőséget is kaphatnak. Ezáltal nemcsak itthon, hanem más országokban, akár a tengerentúlon is ismertséget szerezhet magának a tehetséges magyar képzőművész. Egy online tárlatot pedig követhet egyéb felkérés is. A képzőművész láthatóvá tételére kínál lehetőséget az online tér.


– Készül-e most valamilyen orvostörténeti előadásra?

– Egyelőre nem, viszont a minap kaptam egy megtisztelő felkérést a Magyar Orvosi Könyvtárak Szövetségétől, hogy írjak egy cikket a 250 éves magyar orvosi oktatás tiszteletére tavaly felavatott "Semmelweis 250" mozdony történetéről, mely a Semmelweis Egyetem és a MÁV együttműködéséből valósult meg. A cikk az Orvosi Könyvtárak című lap következő számában jelenik majd meg.

 

– Az alkalmazott képzőművészet beköltözött a modern ember otthonába. Hogy látja az iparművészet helyzetét?

– Sokan maradtak otthon, ezért most különösen fontos, hogy milyen környezetben töltjük mindennapjainkat. A kereslet csökkenése a képzőművészekhez hasonlóan az iparmüvészeket is érinti. A nagyobb cégek jellemzően könnyebben maradnak versenyképesek, amennyiben egyedi és különleges termékeket állítanak elő. A hazai iparművészet számomra legkedvesebb képviselője, a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. például most is a magyar porcelánművészet hírnevének öregbítésén dolgozik. Időtlen értékei már kora gyermekkoromban megérintettek, s örömmel értesültem arról, hogy a járvány ellenére is folyamatos a termelés a gyárban, illetve zavartalanul látják el a megrendelőiket. A Zsolnay művészete azért is különleges, mert túlmutat az iparművészet határain, s a képzőművészetben teljesedik ki.

Illusztráció, a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. terméke, fotó: Mitykó György

Illusztráció, a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. terméke, fotó: Mitykó György

További programok »

Itthon

Átadták a felújított Védőnői Centrumot

Kedden hivatalosan is átadták a Békéscsabai Egészségügyi Alapellátási Intézmény új védőnői centrumát. A békéscsabai védőnői szolgálat az egészségügyi alapellátás részeként végez egészségfejlesztést Békéscsaba közigazgatási területén.
2020. augusztus 3. 17:07
FEL