A felnőttképzés jövője címmel rendezett konferenciát a Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara a közelmúltban. A rendezvényen többek között szó volt a változó munkaerő-piaci helyzetről, valamint az új képzési lehetőségekről. A témáról Mészárosné Szabó Annával, a kamara szakképzési osztályvezetőjével beszélgetett a 7.Tv Aktuális című műsorában Szabó Rita műsorvezető.
– Először tisztázzuk, hogy mi is a felnőttképzés? Mit értünk ez alatt?
– A kérdés teljesen jogos, hiszen egyszerre van a fejekben a felnőttoktatás és a felnőttképzés. Sokszor még az oktatási szakemberek is keverik a kettőt, hiszen mind a kettőben benne van a felnőtt összetétel. Igazából ez egy nagyon magyar specialitás, külföldön nem választják szét. Nálunk a felnőttoktatás az iskolai rendszerű nappali és egyéb munkarendű képzést illeti, a felnőttképzés pedig speciálisan az, amiért fizet az abban résztvevő. Illetve a Békés Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának is lehetnek felnőttképzései, amiért nem kell fizetni, mert az támogatott. De a fő szabály az, hogy ezért fizetni kell.
– Milyen szerepe van az iparkamarának a felnőttképzésben?
– A területi kamaráknak nem sok szerepe van, viszont a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának igen. Ők működtetik az úgynevezett akkreditációs programbizottságot, amely elfogadja a különböző programokat, akkreditálja, engedélyezi ezeket, amely utána közkincsé válik, és bárki abból a tananyagból oktathat.
– Hogyan változott az elmúlt években a felnőttképzés rendszere? Gondolom azért most is egy folyamatos változás alatt van.
– Nagyon nagy változásban vagyunk, merthogy igazából felnőttképzés a támogatott felnőttképzéseken túl alig van. Létrejött ugyanis a felsőoktatás, amelynek a színterei a különböző fenntartású szakképző intézmények. Magyarországon meghirdették a két szakképesítés ingyenességét, innentől kezdve kiürültek a felnőttképző intézmények, és többnyire az emberek többsége a felnőttoktatásban tanul, hiszen azért nem kell fizetniük.
– Miként próbálják a képzésekkel a 21. századi igényeket kielégíteni, vagy megfelelni ezeknek?
– Normál, jól működő gazdaságban a nehezebben mozduló hajó a szakképzésnek a rendszere, ahol a fiatal korosztály van. A felnőttképzés pedig az a terület, ami gyorsan reagál a gazdaság igényeire. Ez hiányzik nálunk, mert a felnőttoktatásban is csak államilag elismert szakképesítéseket lehet szerezni. A felnőttképzésben, ott lehet rövid ciklusú, úgynevezett belső vagy külső képzéseket szervezni. Mivel azonban erre semmilyen támogatás nincs, szinte csak a nagyvállalatok tudnak támogatottan, saját alkalmazottaik részéré felnőttképzéseket szervezni. Gond, hogy a mikro-, kis-, és középvállalkozások szinte semmilyen támogatásban nem részesülnek, és így az igényeiket sem tudják megjeleníteni a felnőttképzés piacán.
– Melyek a legnagyobb problémák, amelyek megoldásra várnak a felnőttképzés területén?
– Békés megyében az a tapasztalat, hogy a felnőttképzéssel és a felnőttoktatással foglalkozó centrumok tele vannak tanulókkal. Nagyon sok a jelentkezőjük, nagyon sok az órájuk. Végeztünk a nyáron egy felmérést. Felmértük, hogy milyen felnőttképző intézmények vannak a megyében. Azt gondoltuk, hogy 5-10 között van a számuk, és az iskolákat leszámítva van 47. Ez egy nagyon magas szám, mi is csodálkoztunk. 47 felnőttképző intézmény van a megyében, de ezeknek egy jó része abszolút nem képez, csak van, és vár valami jobb helyzetre. Jó néhányan azért jöttek létre, mert 1-1 projektet megvalósítanak. Se előéletük, se utóéletük nincsen. Van néhány, aki talpon tudott maradni, miután a támogatási rendszer megváltozott. Lenne több kapacitásuk ezeknek a felnőttképző intézményeknek, de egyelőre a fizetőképes kereslet a kevés. A nagyok megoldják, azoknak van anyagi bázisuk arra, hogy belső képzést szervezzenek. De a kicsiknek szinte semmi támogatásuk nincs. Van most egy európai uniós projekt, ott jelentős anyagi forrásra lehet pályázni képzésekre, legyen szó nyelvi, vagy bármilyen hatósági jellegű, vagy egyéb szakmai képzésről. 25-en pályáztak eddig a megyében, és 9-en nyertek is közülük. Úgy gondolom, hogy ennél jóval nagyobb arányú az igény, de nem sokan szeretik pályázat keretében megoldani ezeket a problémáikat.
– Egy-egy szakmai találkozó és konferencia mire elég? Tud-e segíteni az előrehaladásban?
– A felnőttképző intézmények jelezték, hogy semmilyen olyan platform nincs, ahol a felnőttképzésben érintett szereplők egyszerre megjelenítenék az igényeiket. Úgyhogy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara öt helyszínen az országban kerekasztal-beszélgetést, interaktív pódiumbeszélgetést szervezett. A kerekasztalnál ott ültek a cégek képviselői, akik az igényeikkel fellépnek, és megveszik a felnőttképző intézmények kínálatát. Ott ültek a felnőttképző intézmények képviselői, ott ült egy programszakértő és ott ült a programszakértői bizottságunk elnöke. Ez azért fémjelzi a jelentőségét, hogy a moderátor az az MKIK oktatási igazgató asszonya volt. Ő is személyesen vett részt a rendezvényünkön, és elég szép számmal eljöttek felnőttképzők. Természetesen egy nap nem elég, a semminél azonban több, hiszen nem volt még ilyen rendezvény. Az öt helyszínen összegyűjti a kamara a tapasztalatokat, majd a fejlesztési javaslatait le fogja tenni a döntéshozó asztalára. Nem titok, hogy a felnőttképzés reformja vár ránk, bízunk benne, hogy a gazdaság igényeit be tudjuk csatornázni, le tudjuk tenni a döntéshozók asztalára. Ez volt a rendezvény legfőbb célja.
– Mennyire népszerűek a képzések?
– Ha a két terület között választanunk kell, akkor egyértelmű, hogy a nagyobb létszám a felnőttoktatásban van, mert ott nem kell fizetni a második szakmáért sem. Sőt, azonos szakmacsoportban többért sem. Azt viszont nem vizsgálta meg senki, hogy az egyéni érdekeken túlmenve, a gazdaságban ez hogyan hasznosul. Tehát a képzés elvégzése után munkába áll-e az az ember, aki azt elvégezte, vagy csak az ő vágyát, álmát teljesítette be, esetleg otthon akarja használni azt a tudását. Tehát egyértelmű, hogy a felnőttoktatás népszerűbb. A felnőttképzésben már komoly érdeke fűződik a tanuláshoz annak, aki elvégzi, vagy annak a cégnek, aki ennek a révén jut új technológiához, új berendezésekhez, ugye azokat tudni kell kezelni.
– Vannak-e esetleg közkedvelt szakok itt akár a megyében, és ha igen, akkor melyek ezek?
– Megvizsgáltuk az összes kínálatot, és azt tapasztaltuk, hogy havonta indulnak motorfűrész-kezelő tanfolyamok. Tehát itt nagyon sokan járkálnak köztünk motorfűrész-kezelői jogosultsággal az utcán. Negyedévente indulnak olyan szakok például, mint a pedagógiai és családsegítő, ifjúságsegítő asszisztens. Például ez nagyon közkedvelt, de a nyelvtanfolyamok úgyszintén. Illetve slágerszakma a szépészeti terület. Ott is a műköröm-építő, a lábápoló, a kozmetikus például.
– Általánosságban milyen képzettségi szintnek megfelelő papírt tudnak adni ezek a képzések annak, aki elvégzi?
– A felnőttképzésben lehet szerezni államilag elismert szakképesítést, tehát iskolai bizonyítványt. És lehet szerezni a B körös képzésekben egy tanúsítványt. Egyértelmű, hogy az államilag elismert képzésben szerzett bizonyítványnak nagyobb az értéke, hiszen azzal bárhol el lehet helyezkedni. A tanúsítvány viszont ahhoz az egy dologhoz, céghez, technológiához, ismerethez ad igazolást.
– Mit tanácsolna végezetül azoknak, akiket érdekel a felnőttképzés, és szívesen tanulnának akár saját költségen is valamit a továbbiakban?
– Békés megyében nagyon jó felnőttképző cégek vannak, bátran keressék föl ezeket, de jól gondolják át, hogy mit szeretnének tanulni. Bár aki a felnőttképzésben fizet érte, az meg szokta tervezni az előtte álló karrierutat. Tehát vagy váltani szeretne, vagy csak egy magasabb szintű tudást szeretne megszerezni, és ezért megy felnőttképzésbe. Bárhol tanul az ember, azzal csak több lehet.
