A kutatást Prof. dr. Karsai Krisztina, az SZTE Állam- és Jogtudományi Kar Bűnügyi Tudományok Intézetének vezetője irányítja. Egy ötfős kutatócsoport részvételével 2023 második felében kezdte meg munkáját. A projekt különlegessége, hogy elsőként alkalmaz egyszerre gépi tanuláson alapuló, neurális hálókat használó megoldásokat és szabályalapú mesterséges intelligenciát a büntetéskiszabás támogatására.
A kutatás középpontjában egy olyan MI-modell áll, amely képes lehet előre jelezni a bírói döntéseket meghatározott büntetőügyekben. Bár a bírói döntések előrejelzése és a peres analitika a nemzetközi legaltech szektor gyorsan fejlődő területe, ezek az alkalmazások jellemzően polgári vagy kereskedelmi ügyekre fókuszálnak, a büntetőjogi terület eddig háttérbe szorult. Éppen ezért számít úttörőnek az SZTE kutatóinak munkája.
A fejlesztés első lépéseként az embercsempészés bűncselekménytípusára koncentráltak. A választást az indokolta, hogy ezek az ügyek viszonylag kevés, jól körülhatárolható tényezőt tartalmaznak, az esetek nagyfokú hasonlóságot mutatnak, és a büntetéskiszabási körülmények is korlátozott számúak. A modell a Szegedi Járásbíróság 541 embercsempészési ügyének részletes elemzésére épül. A kutatócsoport már elvégezte az alapkutatást, feltárta az elméleti hátteret, valamint lefolytatta az aktakutatást, melynek eredményei alapján egy lehetséges technológiai megoldás is körvonalazódott.
A következő szakaszban az algoritmus elméleti működésének kidolgozása zajlik. Az elkészült rendszer a feldolgozott ügyekhez büntetési javaslatokat fog megfogalmazni, amelyeket összevetnek a ténylegesen kiszabott büntetésekkel. Ezt követően további járásbíróságok ügyeinek bevonásával finomítják a modellt.
A kutatás egyik fontos eredménye az lehet, hogy meghatározhatók azok az általános szempontok, amelyek alapján eldönthető, mely büntetőügy-típusok alkalmasak algoritmikus támogatásra. Az embercsempészet mellett például egyes vagyon elleni és közlekedési bűncselekmények esetében is elképzelhető a módszer alkalmazása. A kutatók hangsúlyozzák: az algoritmus nem ítélkezik, kizárólag döntéstámogató eszközként szolgál, és nem helyettesíti a bírói mérlegelést. A jelenlegi jogszabályi környezet sem teszi lehetővé, hogy mesterséges intelligencia hozzon ítéletet.
A tervek szerint a rendszer 2027 elejére érheti el azt a fejlettségi szintet, amely lehetővé teszi a gyakorlati alkalmazást, megfelelő engedélyezés esetén akár a bíróságokon is. A fejlesztéshez kapcsolódóan egy dinamikus platform létrehozását is tervezik, amely az aggregált ítélkezési adatok lekérdezését biztosítaná a jogkereső állampolgárok számára, erősítve ezzel a transzparenciát és a társadalmi bizalmat.
Forrás: SZTE
