A közlemény szerint ezen a szakterületen kiemelkedően eredményes kutatócsoportok működnek az SZTE-n. Az új koncepció alapján, szoros együttműködésben, multidiszciplináris megközelítéssel folyó kutatásokban biológusok, mérnökök, informatikusok, kutatóorvosok és klinikusok vesznek részt. Az elmúlt években az elért eredmények gyors, gyakorlatorientált humán gyógyászati vagy ipari hasznosítását lehetővé tevő szemléletmódot honosítottak meg az egyetemen.
A kutatók elsődleges célja a vizsgált betegségek kialakulásához vezető folyamatok rendszerszintű, nagy felbontású elemzésével új gyógyszer-támadáspontokat azonosítani, melyeket aztán specifikus terápiával befolyásolhatnak. A projekt egyik kiemelt célja az emberi bőrben és a tápcsatorna hámszövetében zajló folyamatok megértése, valamint ezek gyulladásos betegségekben betöltött szerepének feltárása. A szegedi kutatók a közelmúltban azonosítottak egy, a pikkelysömör kialakulásában szerepet játszó folyamatot. Ezekre az eredményekre alapozva Európában először tanulmányozták a betegség sejtterápiás kezelésének lehetőségét I-es fázisú klinikai vizsgálatok keretében.
A projekt másik fókuszpontja az életminőséget jelentősen rontó neurológiai kórképek kialakulásának megértése. A kóros folyamatok nagy felbontású, valós idejű megfigyelése elvezethet a sejttípus specifikus terápiás támadáspontok azonosításához és célzott kezeléséhez. A kutatók vizsgálják a gombás fertőzés szerepét egyes betegségek kialakulásában, a gombaellenes szerekkel szembeni rezisztencia kialakulásának molekuláris mechanizmusát, valamint keresnek olyan célpontokat is, melyek alkalmasak új terápiás lehetőségek kidolgozására.
A projekt célja végeredményként személyre szabott molekuláris kezelések, fejlett gyógyszer- és sejtterápiás eljárások és orvostechnikai eszközök kifejlesztése.
Forrás: MTI
