A szalonban a társaság mindig reprezentatív és vegyes volt. Ünnepelt festők, írók és zeneművészek mellett ugyanúgy megjelentek politikusok és diplomaták, mint a francia fővárosban tartózkodó szegény sorsú magyar alkotók. Amikor pedig Munkácsyék Magyarországon jártak, ők is vendégei voltak az akkori Budapest egyik legelismertebb szalonjának.
A festő a Honfoglalás című képének hivatalos átadása után két nappal, 1894. február 26-án látogatta meg feleségével a Wohl nővérek szalonját. A fogadónapon Janka látta őket vendégül. A budapesti szalonok ugyanolyan elvek és törekvések szerint szerveződtek, mint párizsi testvéreik, a Wohl nővérek nagyon is európai értékrendet képviseltek.
A szokásossá vált hétfői szalonokban az évek során rendszeresen olyan művészek léptek fel, mint Liszt Ferenc, Hubay Jenő zeneszerző és hegedűvirtuóz, valamint Zichy Géza zeneszerző, aki egy fiatalon elszenvedett vadászbalesetben veszítette el a jobb karját. Kitartásának és akaraterejének köszönhetően – Liszt Ferenc instrukciói nyomán – folytatta zongoratanulmányait, majd Európa neves hangversenytermeiben koncertezett.
Wohl Janka és Munkácsy Mihályné megismerkedéséről azonban nem áll rendelkezésünkre információ, azt azonban tudjuk, hogy egy esztendővel korábban, az 1893-as Jókai-évben mindketten részt vettek a Jókai Mór tiszteletére közösen készített csomózott szmírna szőnyeg összeállításában. A vállalkozás nyolcvan nő együttműködésének eredményeképpen valósult meg, a Magyar Bazár című lapban közzétett felhívásban – mintegy hívószóként – Wohl Janka és Munkácsy Mihályné neve is szerepelt.
Gyarmati Gabriella művészettörténész
