Mesélő múzeum: Mesélő ruhatár — fehérnépek öltözéke

2021. június 6. 09:15 | behir.hu

A színes ruházat az 1950-es évektől vált általánossá, mind a szegényebbek, mind a tehetősebb családok női tagjainak körében.

A fehér öltözet színesedésével új öltözködési rend alakult ki, gyarapodott a felvett ruhadarabok száma, melyeknek felvétel szerinti sorrendje a következőképpen alakult: a nők először a pendelyt, azaz alsószoknyát vették fel. Ennek két változatát használták, az alsó- és a felsőpendelyt. Az alsópendely anyaga fehér kendervászon volt, melyet egyenes szabásúra varrtak. Erre jött a felsőpendely, melyből hétköznapokon 1-2, míg ünnepnapokon 7-8 darabot is magukra vettek. A legalsó pendely 45-50 cm volt, míg a többi 3-4 cm-rel hosszabbodott. Az alsókat csak enyhén, a két felsőt zörgősre keményítették, hogy jól kitartsa az arra felvett brokátselyem vagy szövetszoknyát.

A pendely után az ingvállat öltötték magukra, melynek szintén két változata volt, az alsó és a felső ingváll. Az alsó kereknyakú, rövid ujjú, derék felé kissé szélesedő, fehér bolti vászonból készült felsőruha volt. A felső ingváll ugyancsak fehér vászon, ám ennek ujja már könyékig ért és fehér tüllből készült, gazdagon hímezve az ünnepi viselethez. Szabása egyenes volt, vállát „búbosra” formálták, ünnepi alkalmakon nagy selyemkendővel lekötve hordták.

Ezek után következhetett a szoknya, melynek anyagát a viselet alkalma határozta meg. A szebb, drágább anyagból készült szoknyákat csak ünnepi alkalmakkor, vagy vasárnaponként hordták, esetleg a nagylányok akkor vették fel, mikor estefelé a kútra mentek. A méretét és rétegeinek számát viselőjének anyagi helyzete szabta meg. A csabai szlovák asszonyok ráncolva hordták szoknyájukat, azaz pliszírozták. Ennek műveletét egymástól tanulták el.

Korábban, az 1880-as évekig a szoknya alatt rendszeresen hordtak farpárnát, mely a kor szépségideáljának, a telt csípőnek az elérésben segítette őket. Az ingvállra még öltöttek fel színes pruszlit is, mely a felső ruházat szerepét töltötte be. Ez egy ujjatlan, mellény alakú ruhadarab, melynek szélét nem kötötték a szoknyába, hanem az szépen elfedte annak felső peremét. A pruszlit tartották a csabai nők ünnepi viseletében a legszebb és legértékesebb darabnak.

A női viselet ezen mutatósabbnál mutatósabb darabjait a Munkácsy Mihály Múzeum „utazás TÉRben és IDŐben” Békéscsaba az évezredek idővonalán című új állandó kiállításában is megcsodálhatják.

Salamon Edina, a Munkácsy Mihály Múzeum néprajzos muzeológusa

További programok »

Kultúra

Könyvet írt az egykori csabai judoedző – portré a szerzőről

Kapáslövés címmel jelent meg a közelmúltban a debreceni születésű, békéscsabai érintettségű, ám évek óta Szentendrén élő Balogh Zoltán könyve. A korábban eredményes judózó, később sikeres edző Békéscsabán töltötte sorállományú szolgálatát: versenyzőként és edzőként is. Azt követően még két évet ráhúzott; és mint tréner csodálatos csabai cselgáncsosokat nevelt ki.
15:15
FEL