Az 5-ös számú sírban egy 5. században eltemetett férfi csontváza nyugodott, Ny-K-i tájolással, hanyatt nyújtott pozícióban. A koponyánál egy cserépedény, az egyik lábnál egy vascsat helyezkedett el, mellkasát sírrablók bolygatták meg. Átlagos sírnak tűnt, nem volt különösebben gazdagnak mondható.
A csontváz fölszedésekor jött a meglepetés, a koponya alól fényesen csillogva előbukkant Flavius Honorius római császár arany solidusa. Felvetődik a kérdés, hogy ki is ez a Honorius, és hogy kerül az aranypénze Békéscsabára?
Honorius Kr. u. 384-ben született I. Theodosius második fiaként. A kettéosztott Római Birodalom nyugati részének első császára volt 11 éves korától egészen 423-ban bekövetkezett haláláig. Bátyja Arcadius vezette a Birodalom keleti felét. Honorius 24 éves koráig a hadsereg főparancsnoka, a vandál Stilicho befolyása alatt állt, ő volt a gyámja. A császár nem csak a gyámság ideje alatt, hanem utána is határozatlan, döntésképtelen, erélytelen, ez nagyban hozzájárult a Nyugat Római Birodalom bukásának a kezdetéhez.
395-ben a gótok Alarichot választották királyuknak, aki nem habozott, a következő évben végig rabolta a görög provinciákat. Arcadius azonban megbékélt a gót királlyal, sőt 397-ben Kelet Illyricum kormányzójává nevezte ki. Alarich innen kiindulva többször betört Itáliába. A 402-es hadjárat súlyosságát jelzi, hogy Honorius Milánóból Ravennába helyezteti át a székhelyét.
Közeleg a vég, 406 utolsó napján a befagyott Rajnán átkelve a germánok elözönlik Galliát, 407-ben a Brit légió is föllázad, Alarich 408-ban körbezárja Róma városát, majd 2 évi ostrom után beveszi és kifosztja. Honorius nem tudja kezelni a kialakult helyzetet, sokat betegeskedik, majd 423-ban meghal. Uralkodása nagyban hozzájárul majd a Nyugatrómai Birodalom bukásához (476).
Az aranypénz megjelenése Békéscsaba határában, valószínűsíthetően a hunokhoz köthető, hiszen az 5. század elején az Alföld már a fennhatóságuk alatt volt, sőt 424-ben Ruga nagykirály áthelyezi a hunok székhelyét a Duna-Tisza közére. Érdekes módon a Nyugatrómai Birodalom és a hunok között a viszony sokáig békésnek mondható. A római főparancsnokot, Aetius-t többször is megsegítik a hun segédcsapatok. 2004-ben Békéscsabán, a 44-es út elkerülő szakaszát megelőző régészeti feltáráson az 5-ös számú sírban a hun mozgalomhoz kapcsolható személy nyugodhatott, valószínűleg egy, a hunokhoz csatlakozott germán harcos.
A Flavius Honorius római császár arany solidusa, ez az érdekes, értékes tárgy megtekinthető a Munkácsy Mihály Múzeum állandó régészeti kiállításában.
Nagy Dániel Sándor régész
