Az 50-es években komoly ásatások történtek Békés-Várdomb lelőhelyen, ahol egy bronzkori lakóhalom (tell) található. A körülbelül 3500-3800 éves, rendkívül gazdag leletanyagban több kiemelkedő darab is megfigyelhető. Az egyik ilyen különleges példány, egy kicsiny csörgő.
Alakja jól felismerhető edénykét formáz, melyet szépen és gazdagon díszítettek. Az edénykébe néhány apró tárgyat, talán kavicsokat tettek, majd egy agyaglappal lezárták az edényke száját és így égették ki. Mintegy 4 cm-es magasságával is "kitűnik" az ásatásokon előkerült leletek közül. Funkcióját ma is remekül ellátja, jól hallható csörgő hangot lehet előidézni vele.
Általában két magyarázat szokott felmerülni a tárgy használatával kapcsolatban. Az első a kultikus, rituális szertartások során történt használat. Ennek ellentmond a tárgy mérete és az a tény, hogy a csörgő hang csak közelről hallható. Jóval közelebbi megoldás lehet a gyerekjátékként történő értelmezés. Ha jól belegondolunk a mai kisgyermekek mellett is megtaláljuk a csörgőket, igaz már többnyire műanyagból.
Ugyanolyan érdekes kérdést vet föl a csörgő származása. Az edényke díszítése, annak technikája azt mutatja, hogy nem helyben készült, hanem valahol a Dunántúlon. Sajnos egyelőre nem eldönthető kérdés, hogy csak maga a tárgy került ide - ajándék formájában vagy csere révén - vagy olyan valaki hozta magával, aki ott született, de további életét - vagy egy részét - a várdombi településen töltötte. Mindenesetre az ásatások során világossá vált, hogy a dunántúli kapcsolat a település teljes életén keresztül létezett, a két egymástól távol fekvő vidék kapcsolatban állhatott egymással.
Dr. Bácsmegi Gábor régész
