Tovább gyorsulhatott a fogyasztói árak emelkedése áprilisban a VG-nek nyilatkozó szakértők szerint, miután márciusban nagy meglepetésre a vártnál kisebb mértékű drágulást mért a Központi Statisztikai Hivatal. Márciusban az elemzők 8,7 százalékos ütemet prognosztizáltak, a tényadat végül 8,5-es lett.Ezúttal a VG elemzői konszenzusa 9 százalékos fogyasztóiár-indexet jósol, a növekedés havi alapon 1,3-es lehetett.Mindez az éves várakozásokat is feljebb tornázta, az idei 9,4-es infláció után jövőre is 6 százalékos lehet az áremelkedések mértéke. A Központi Statisztikai Hivatal jövő kedden közli a részletes adatokat.
A márciusi infláció a várakozásoknál némileg alacsonyabb volt, ám nem lehet erre alapozni, az ukrajnai háború minden tekintetben jelentős inflációs nyomást generál, ez az árnyomás pedig a múlt hónapban már megjelenhetett – mondta a VG-nek Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. A szakember szerint a legnagyobb szerepet továbbra is az élelmiszerek inflációja játssza, annak ellenére, hogy bizonyos termékekre árstop van érvényben, tehát az általános árnyomás erősödhetett. „Nem lennék meglepődve egy újabb, az élelmiszereket érintő 2,5 százalék körüli havi árváltozáson sem. Drágul a munkaerő, a nyersanyag, az energia, a szállítás, és mindez egyre inkább begyűrűzik a termelői árakba, az erős kereslet miatt pedig fokozottan a fogyasztói árakba is” – magyarázta az elemző.
Hasonlóan vélekedett a VG-nek Trippon Mariann, a bank vezető elemző, aki szerinta külső ársokkok szolid belső kereslettel párosulva áprilisban is intenzív átárazásokat eredményezhettek,ráadásul ugyan üzemanyagok és egyes alapélelmiszerek ársapkája statisztikailag mérséklik a pénzromlási ütemet, azonban a termékek és szolgáltatások egyre szélesebb körét jellemzi a gyors drágulás.
Különösen az élelmiszerek, a tartós cikkek, valamint az egyéb termékek árai mutathattak jelentősebb áremelkedést, míg a szolgáltatások drágulása kisebb mértékű lehetett – ezt Suppan Gergely, vezető elemzője közölte, aki emellett a bázishatásokat emelte ki, miután tavaly áprilisban kissé csökkentek az üzemanyagárak, így ez is kismértékben növeli az átlagos inflációt. A szakember szerint a következő hónapokban is folytatódnak az átárazások az emelkedő alapanyag-, nyersanyag-, energiaárak és bérköltségek növekedése miatt. „Az élelmiszerárakra további felfelé mutató kockázatot jelent az élő sertés felvásárlási árának növekedése, a magasabb búzaárak miatt várható további lisztáremelés – ami közvetlenül ugyan egyelőre nem jelenik meg a kiskereskedelmi árakban, de a nyári hónapokban tovább növelheti a pékáruk, sütőipari termékek árait” – mondta az elemző, aki szerint lényeges kockázatot jelent az árstopok július 1-jei kifutása, de véleménye szerinta kormány vagy meghosszabbítja, vagy csak részben engedi érvényesülni a piaci árakat, mivel ha hirtelen vezetné ki a stopokat, az óriási ársokkot okozna.
Forrás: VG
