Ha a gyomokról esik szó, általában a visszaszorításuk a téma. Több növényt azonban a konyhában is lehet hasznosítani - írja az agrarszektor.hu.
A látványos leveleket nevelő vadspenót általában nem szívesen látott vendég, de érdemes átgondolni, megéri-e teljesen száműzni a kertből. A növény ugyanis - háziasított társához hasonlóan - ehető, ráadásul több mint háromszor annyi kalciumot tartalmaz, mint a boltokban kapható spenót – mondta el a Global Mailnek Leda Meredith, a vadon termő, ehető növények specialistája.
A magyar gazdák számára nem meglepő, hogy a mángold szintén ehető növény, bár termesztése és fogyasztása erősen háttérbe szorult az utóbbi években annak ellenére, hogy sok A, K, és C vitamint, valamint magnéziumot tartalmaz. Az viszont talán újdonság a hazai kertészeknek is, hogy a mostanában közparkokban is egyre gyakrabban látható árnyékliliomféléket Ázsiában kifejezetten étkezési céllal termesztik.
Az árnyékkedvelő hosták igénytelenek, formáik és színeik változatosak, és szárukat a spárgához hasonlóan érdemes grillezni vagy párolni. A szürethez nem kell lerontanunk a növény díszítőértékét sem; az új, külső hajtásokat a talajhoz közel lemetszve friss zöldséghez juthatunk, az idősebb belső levelek pedig hamarosan elfedik a vágások helyét.
Az árnyékliliomok mellett más dísznövényt is érdemes megkóstolni azoknak, akik nem allergiásak a virágporra: ehető például az orgona, és a sásliliom virágzata, a magnólia bimbói és a borókafélék termése is (utóbbiból akár gin is készülhet…). A dísznövényként és gazként is tenyésző porcsinfélék gazdagok Omega-3 zsírsavakban, és salátaként fogyaszthatóak. Ha pedig valaki kalandozni szeretne, megkóstolhatja a dáliafélék gumóit – a napraforgóval rokon dísznövény gyökerének íze a termőtalajtól függően széles skálán mozoghat a gesztenyeszerűtől a répa jellegűig, de ízváltozattól függetlenül ehető, akárcsak a virág szirmai.
