A kézirat tisztázásához felkértük Furchenstich Antal professzort, aki egy érdekes tényre hívta fel a figyelmet: e levél alapján úgy tűnik, hogy a darált húspogácsa pékáruba rakva (vagyis a hamburger) nem a hamburgi kikötőkben alakult ki, hanem valószínűleg Csabán találkoztak vele először a török elleni harcokban részt vevő német zsoldosok. Innen vihették aztán haza ennek a mára igen népszerű ételnek az ismeretét.
De miről is írt ebben a Jakob von Schnitzel generálisnak írt jelentésben Átokházy János 1677-ben? „…kikémlelvén az török erősségeket, megpihentem Csabán. Kicsiny falu néhány portával, főtéren romos temploma vagyon. Az török csak csekély őrséget hagyá a faluban, melyt vásárnap lévén jól ki tudtam fungálni. A csabai atyafiak jól élnek, jó katonáinkat bizton el tudják majdan kvártélyozni. Hanem az étkekkel leendenek gondok. Az törökök ugyan nem szenvedhetik disznajak zsírját, így az magyarok földi almát zsírban süték, az kalbászt disznóból fumigálják. Ezek mellé kiskaróba húzott húsokat nevezének hóhérkának tűzön megsüték, melléje lepénykét esznek tejnek fölével és hagymával. Derék vallonjaink, németjeink hasuknak nagy menését elkerülvén egyék inkább azon étkeket, melyeket az törökök is esznek. Az derék csabai atyafiak jóféle legelőkről vett marhák húsát apróra caffrangozzák, meghinték jóféle fűszerekkel, majd laposra ütögeték és kisüték. Ezt belehelyezék apró cipóba, jóféle káposztával megtömék. A kalbász után ezt eszik a népek a legjobban, még az huncfut gyulai bégnek is visznek belőle. Csaba után Gyulára menék, ahol…”
A teljes kéziratot szeptember 31-én, a Munkácsy Mihály Múzeum Szösszenetei című sorozatban publikálja a múzeum.
