Március 15-e Petőfi ünnep? – Képek a csabai forgatagból

15:15 | Such Tamás

Amikor a nyolcvanas években Such nagymamámtól megkérdeztem, hogy ki a kedvenc költője, ő szemrebbenés nélkül azt felelte: Petőfi! Ekkor megmosolyogtam. Utólag megvallva, inkább magamat kellett volna. Főleg azért, mert nyilván egy tipikus szűrőn keresztül ment át az iskolai kötelező tananyag, és ahogy az időszekér szalad, egyre több Petőfi kincsbe botlunk.

Miután Békéscsabai Médiacentrum négy (!) felületen – YouTube, Facebook, 7.TV és behir.hu – élőben közvetítette a történéseket, aközben én is készítettem egy zsáknyi képet (sajnos a teljesség igénye nélkül, hiszen képtelenség az összes fellépőt, kitüntetettet, szereplőt bemutatni). 

Ráadásul ma egész nap a Talpra magyar, azaz a Nemzeti dal (vagy a Nyittassuk meg Táncsics börtönét!) zakatolt a fülkagylóimban, így arra gondoltam, hogy mi lenne, ha felhasználnám a Nemzeti dal mind a hat strófája első sorát. Mármint minden egyes kezdő sorhoz egy-egy csabai képet csatolnék.

 

Szablya kard: emberi fegyver; emberibb időre való – Fotó: Such Tamás / behir.hu

Nos… a Talpra magyarhoz odaszúrhattam volna képletesen mondjuk a szablyavívókat, de mit tettem volna a Rabok voltunk mostanáighoz, netán a Sehonnai bitang emberhez, pláne Fényesebb a láncnál a kardhoz? Nem beszélve A magyar név megint szép leszhez és a Hol sírjaink domborulnakot már le sem merem írni.

Közben újraolvasva a Nemzeti dalt, hallom messziről az Illés feldolgozását, ahogy Tolcsvay László dallam- és dinamikaívet rajzol neki, ezredjére kiderül, ez egy zseniális munka.

És nyomban aláhúzom, manapság nagyon elcsépelt a zseni jelentése. Szerintem az egyik zseni költő Arthur Rimbaud volt, aki 17 és 20 éves korában megírta a világirodalom legszebb verseit, majd a szögre akasztva a plajbászt, elment Afrikába rabszolgakereskedőnek. A másik nyilván Petőfi Sándor, a mi Sanyink, aki szintén fiatalon – és most nem mennék bele Morvai Kazánkirály Ferenc Petőfi kutatásaiba, hogy Sándor nem Segesváron esett el, hanem muszkaföldön még vagy 10 évet élt.

 

Galéria

 

Szóval a Nemzeti dalt egy éjszaka, belső késztetésre írta meg; mint megannyi mindent. Például Radnóti az egyik naplójában leírta, hogy sokszor nagyon szenvedett versíráskor, míg Petőfiből csak úgy ömlöttek a dalok. Például a János vitézt hat nap, hat éjszaka írta meg.

Vissza a forradalomhoz. Az 1848-as március 15-e körüli napokról elsőre jó néhányunkra Petőfi jut az eszünkbe. De hogy vajon mennyire volt forradalmár? Berényi Anna békéscsabai születésű író a Petőfi egy rock ’n roll csávó volt című cikkünkben azt nyilatkozta a behir.hu-nak, hogy Ady azt mondta, hogy Petőfi micsoda forradalmár volt, Babits pedig azt, hogy kispolgár volt. Ez a kettősség teljesen igaz volt rá. Mert például amikor 1848-ban megkezdődött a forradalom és minden ismerőse már a harctéren volt, akkor ő még a felesége szoknyáján ült. Jó neki ott. Pipázgatott, vártra a születendő gyermekét.

Hozzáfűzte, Petőfi a nép hangján szólt, mégis kapott hideget-meleget tőlük, de mégsem kárhoztatta a szegény embert. Például, amikor képviselőnek jelöltette magát Szabadszálláson, a várandós feleségével együtt majdnem megölték. Ugyanis a korteshadjáratban az ellenfele leitatta az embereket, és azt híresztelte róla, hogy ő egy tót kém. Mert ugye Petrovics néven született.

 

További programok »

FEL